Árrugalmasság

Az árrugalmasság, vagy saját-árrugalmasság a mikroökonómiában az ár valamely függvényének – többnyire a keresletnek vagy a kínálatnak – a százalékos változását jelenti akkor, ha az ár 1%-kal emelkedik. Az árrugalmasságot általában ε_p-vel vagy E_p-vel (az angol elasticity: rugalmasság szó alapján), néha egyszerűen ε-nal (epszilon) jelöljük.

A kifejezés nem keverendő az árak ragadósságával, ami az árak piaci alkalmazkodásának ütemét leíró makroökonómiai fogalom.

Az f(p) függvény árrugalmassága a p₀ helyen így írható fel:

${\displaystyle \varepsilon _{p}={\frac {\frac {\partial f(p_{0})}{f(p_{0})}}{\frac {\partial p}{p_{0}}}}={\frac {\partial f(p_{0})}{\partial p}}\cdot {\frac {p_{0}}{f(p_{0})}}}$

Vagyis ε_p számolható az f függvény p szerinti parciális deriváltjának segítségével.

A kereslet árrugalmassága

Egy jószág keresletének árrugalmasságán a keresett mennyiség százalékos megváltozását értjük, ha a jószág ára 1%-kal nő. Az árrugalmasság értelmezhető egy egyén vagy egy csoport keresletére, a piaci, sőt akár az aggregált keresletre is.

A kereslet árrugalmasságának előjele megmutatja, hogy a vizsgált jószág keresletnövekedéssel vagy -csökkenéssel reagál-e az áremelkedésre. Ha ${\displaystyle \varepsilon _{p}<0}$, akkor az árnövekedés csökkenést idéz elő a keresett mennyiségben. (Nyilván ez a gyakoribb eset.) Ilyenkor a vizsgált jószágot közönséges jószágnak nevezzük. Ha viszont ε_p pozitív, az áremelkedés hatására a kereslet is növekszik; ekkor Giffen-javakról vagy Veblen-javakról beszélhetünk.

Egy jószág keresletének árrugalmassága nagy mértékben függ attól, hogy a jószágnak hány helyettesítője van. Például a különböző joghurtfajták egymásnak olyan közeli helyettesítői, hogy az egyikük árnövekedése könnyen eredményezheti vevőinek más fajtákra való áttérését, ezzel pedig a keresletének drasztikus mértékű csökkenését. A sok helyettesítővel rendelkező javak árrugalmassága tehát nagy.

Mikroökonómiai összefüggések segítségével levezethető egy jószág határbevétele (vagyis a jószág eladóinak egy pótlólagos egység értékesítéséből eredő bevétele, amit MR-rel jelölünk), ára (p) és a kereslet árrugalmassága közti alábbi összefüggés:

${\displaystyle MR\approx p\cdot \left(1+{\frac {1}{\varepsilon _{p}}}\right)}$

Ennek elsősorban a monopóliumok kínálati döntéseinél van jelentősége. Az ${\displaystyle 1+{\frac {1}{\varepsilon _{p}}}}$ kifejezést haszonkulcsnak nevezzük.

A kereslet árrugalmasságát többféleképpen is mérhetjük. Ezek:

• a teszt piacok módszere
• a történelmi értékesítési adatok elemzése

A kínálat árrugalmassága

Egy jószág kínálatának árrugalmassága megmutatja, hogy az árának 1%-os növekedése a jószág eladói által kínált mennyiség hány százalékos változását idézi elő. A kereslet árrugalmasságához hasonlóan ez a fogalom is értelmezhető az egyén, valamely csoport, a piac vagy akár az egész gazdaság aggregált kínálatára.

Pozitív árrugalmasság

Ritka esetekben előfordulhat pozitív árrugalmasság is, amikor a termék árának emelkedésével a kereslet nő iránta (például ínséges, válságos történelmi időkben a kenyér, mint alapvető, helyettesíthetetlen táplálék), vagy fordítva, amikor egy divatos luxuscikk árának a csökkenésével elveszti vonzerejét, és az árcsökkenés ellenére is mérséklődik a kereslet iránta.

Lásd még

• Javak
• Kereslet
• Kínálat
• Rugalmasság (közgazdaságtan)