Őrizetbe vétel

Az őrizetbe vétel a szabadsághoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot korlátozó kényszerintézkedés, amit a büntetőeljárás eredményessége érdekében a terhelttel szemben a bűnügyi hatóságok jogosultak foganatosítani. Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása,^[1][2] amely legfeljebb 72 óráig tarthat,^[3] és nem meghosszabbítható.

Hatályos magyar szabályozása az 1998. évi XIX. törvény VIII. fejezet I. címében található.

Külső hivatkozások

• Nemzeti Jogszabálytár

Hivatkozások

• Fantoly Zsanett, Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog - Statikus rész, Iurisperitus Bt, Szeged, 2013, ISBN 978-615-5411-03-8

Jegyzetek

1. ↑ Eljárási büntetőjog - Statikus rész, 272-273. o.
2. ↑ 1998. évi XIX. tv. 126. § (1) bekezdés
3. ↑ 1998. évi XIX. tv. 126. § (3) bekezdés

Kapcsolódó szócikkek

• Tárgyalási őrizet
• Közbiztonsági őrizet