AIM–9 Sidewinder

AIM–9 Sidewinder
Funkciórövid-hatótávolságú légiharc-rakéta
GyártóRaytheon Corporation; Ford Aerospace; Loral Corp.
Szolgálatba állítás1956
Ár84 000 USD (2003)

Irányításaktív infravörös önirányítás
Robbanótöltet9,4 kg, repeszromboló töltet
Gyújtóközelségi gyújtó
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz2,850 m
Szárnyfesztáv0,630 m
Törzsátmérő0,127 m
Indulótömeg86 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség2,5 Mach
Hatótávolság18 km
A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–9 Sidewinder témájú médiaállományokat.

Az AIM–9 Sidewinder passzív infravörös önirányítású, kis hatótávolságú, levegő-levegő rakéta. A Sidewinder-t általában repülőgépek hordozzák, de újabban már bizonyos harci helikopterekre is felszerelik. Nevét a szarvas csörgőkígyóról kapta (latinul: Crotalus cerastes, angolul: Sidewinder snake), mert ez a kígyó is testhőmérséklete alapján találja meg áldozatát. A Sidewinder volt az első igazán hatékony levegő-levegő rakéta, így széles körben utánozták vagy másolták. Legújabb változatait a mai napig használják számos ország légierejénél.

Története

Korai fejlesztése

A Sidewinder rakéta a kaliforniai Inyokern-ben található Tengerészeti hadianyag-tesztelő állomás (NOTS – Naval Ordnance Test Station) fejlesztése. Hivatalosan 1952-re készült el, William Burdette McLean tervei alapján. Fejlesztését az 1940-es évek végén kezdte az Egyesült Államok Haditengerészete (USN – United States Navy). A Sidewinder számos új technológiát vonultatott fel, ami egyszerűbbé és megbízhatóbbá tette riválisánál, az Egyesült Államok Légiereje (USAF – United States Air Force) által fejlesztett AIM-4 Falcon-nál. A Falcon, vietnámi háborúban mutatott gyenge szereplése miatt, később az USAF is átváltott a Falcon-ról a Sidewinder-re.

A Sidewinder legfőbb előnye a kifinomult, mégis egyszerű felismerő és irányító rendszerében rejlik. A II. világháború alatt a németek már kísérleteztek infravörös irányító-rendszerrel egy Enzian nevű rakétában, de ez nem működött megbízhatóan. Az Enzian-t egy kormányozható teleszkópba szerelt infravörös érzékelő irányította. Egy, a tükör előtt lévő szárny leárnyékolta az érzékelőt, így az be tudta mérni a célpontot. A teleszkóp fordulása miatt a rakéta is a célpont felé repült.

Szolgálatba állítás

A Sidewinder prototípusát, a XAAM-N-7-et (később AIM-9A), először 1953 szeptemberében lőtték el sikeresen. A sorozatgyártás kezdeti változatát az AAM-N-7-et (később AIM9B), 1956-ban vetették be, és azóta is fejlesztik. Az első harci használata 1958-ban volt, a Kínai Köztársaság (Tajvan) légierejénél. Abban az időben a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság légicsatákat vívott a Tajvani-szoros felett. Az Egyesült Államok adott néhány tucat Sidewinder rakétát a Kínai Köztársaság légierejének, melyeket később hatékonyan használtak a Kínai Népköztársaság MiG–15-ösei ellen. Mindez jelentősen megváltoztatta az addig főként gépfegyverrel vívott légicsatákat.

A Tajvani-szoros felett vívott légicsaták a véletlen folytán újabb, a Sidewinder-en alapuló rakétát szültek. Nem sokkal az összetűzés után a Szovjetunió elkezdte gyártani a K-13/R-3SZ rakétát (NATO-kódja: AA–2 'Atoll'), mely tulajdonképp a Sidewinder másolata. Mindez úgy lehetséges, hogy egy tajvani AIM-9B eltalált egy kínai MiG-15-öst, de nem robbant fel. A csodával határos módon a rakéta beleállt a MiG-15-ösbe és a kínai pilóta képes volt visszatérni a bázisra, rakétával a gépében. Évekkel később a szovjet mérnökök beismerték, hogy a megszerzett Sidewinder, a rakétakészítés "tanfolyamaként" szolgált, és sokat segített a szovjet levegő-levegő rakéták létrehozásában. A K–13-at és az abból "származó" rakétákat közel 30 éven át gyártották.

Bár a Sidewinder-t eredetileg a Haditengerészet (USN) fejlesztette ki, később a Légierő (USAF) is átvette GAR8 (később AIM-9E) néven. Az 1960-as években A Haditengerészet (USN) és a Légierő (USAF) is külön változatokat fejlesztett, de végül költségvetési okok miatt egy közös változat fejlesztésére kényszerültek.

A Sidewinder később további átalakulásokon ment át. Többek közt újabb, érzékenyebb érzékelő, különböző hűtés, meghajtás vagy robbanófej került rá. Az AIM–9X változat szoftvermódosítások (2008-2009) után alkalmassá vált felszíni célok (kisebb hajók, gépjárművek) leküzdésére is.[1]

Típusváltozatok

 
 
 
 
 
 
AIM–9A
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9B
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9C
 
AIM–9D
 
AIM–9E
 
AIM–9F
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9G
 
AIM–9J
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(AIM–9K)
 
AIM–9H
 
AIM–9N
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9L
 
AIM–9P
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9M
 
AIM–9S
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
(AIM–9Q)
 
 
 
 
(AIM–9R)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
AIM–9X
 

A családfa forrásaként a designation-systems cikke szolgált.

AIM–9A
AIM–9B
AIM–9C
AIM–9D
AIM–9E
AIM–9F
AIM–9H
AIM–9K (törölt)
AIM–9N/P
AIM–9L
AIM–9M
AIM–9Q (törölt)
AIM–9R (törölt)
AIM–9S
AIM–9X

Források

  1. Dewitte, Lieven: AIM-9X Sidewinder demonstrates Air-To-Surface capability (angol nyelven). F-16.net, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2009. december 10.)

További információk

Commons:Category:AIM-9 Sidewinder
A Wikimédia Commons tartalmaz AIM–9 Sidewinder témájú médiaállományokat.
  • Designation Systems
  • Sidewinder a howstuffworks.com on
  • Raytheon (Philco/General Electric) AAM-N-7/GAR-8/AIM-9 Sidewinder – designation-systems.net
  • The Sidewinder Story - The Evolution of the AIM-9 Missile – ausairpower.net
Sablon:Légiharc-rakéták
  • m
  • v
  • sz
Légiharc-rakéták
Európa
Európai Unió IRIS–T · Meteor  · Egyesült Királyság Fireflash · Firestreak · Red Top · Sky Flash · AIM–132 ASRAAM Franciaország R530 · R550 Magic · MICA Magyarország 44M Lidérc Harmadik Birodalom X–4 Olaszország Selenia Aspide
Ázsia
Szovjetunió(NATO-kódnevek) K–5 (AA–1) · R–3SZ (AA–2) · R–4 (AA–5) · R–8 (AA–3) · R–23 (AA–7) · R–24 · R–27 (AA–10) · R–33 (AA–9 · R–37 (AA–13) · R–40 (AA–6) · R–60 (AA–8) · R–73 (AA–11) · R–77 (AA–12) · R–98 Kína PL–1 · PL–2 · PL–3 · PL–5 · PL–6 · PL–7 · PL–8 · PL–9 · PL–10 · PL–11 · PL–12 · SD–10 · TY–90 Kínai Köztársaság Tien Chien I · Tien Chien II Japán AAM–1 · AAM–2 · AAM–3 · AAM–4 · AAM–5 Izrael Shafrir · Shafrir 2 · Python 3 · Python 4 · Python 5 · Rafael Derby India Astra
Észak-Amerika
Dél-Amerika
Brazília MAA–1 Piranha
Afrika
Dél-afrikai Köztársaság V–3B Kukri · R–Darter · A–Darter
Levegő-föld rakéták · Légiharc-rakéták · Páncéltörő rakéták · Ballisztikus rakéták · Robotrepülőgépek · Légibombák
Sablon:Az amerikai légierő fegyverei
  • m
  • v
  • sz
Az amerikai légierő jelenleg hadrendben álló fegyverei
Repülőgépek
Csatarepülőgépek
Bombázók
Bevetésirányítás
E–3 Sentry · E–4 Nightwatch · E–8 JSTARS · E–9A · EC–130 Commando Solo
Vadászgépek
Felderítőgépek
OC–135 Open Skies · RC–26B · RC–135 · RQ–4A Global Hawk · RQ–11 Raven · U–2 Dragon Lady · WC–130 Super Hercules · WC–135 Constant Phoenix · Boeing ScanEagle · WASP–III
Kutatás-mentés
HH–60 Pave Hawk · HC–130
Légi utántöltés
Kiképzőgépek
T–1 Jayhawk · T–6 Texan II · T–38 Talon · T–43A · Blanik TG–10 · TG–15A/B
Teherszállítás
C–5 Galaxy · VC–9 · C–12 Huron · C–17 Globemaster III · C–20A Gulfstream III · C–20G/H Gulfstream IV · C–21A Learjet · CV–22 Osprey · VC–25A · C–32 · C–37 Gulfstream V · C–38 Courier · C–40 Clipper · C–41A Aviocar · C–130 Hercules
Egyéb
LC–130 · MC–130 Combat Talon · MQ–1 Predator · MQ–9 Reaper · U–28A · UH–1 Huey · UV–18A/B Twin Otter · YAL–1
Fegyverek
Bombák
CBU–87 CEM · CBU–89 Gator · CBU–97 · GBU–10 Paveway II · GBU–12 Paveway II · GBU–16 Paveway II · GBU–24 Paveway III · GBU–27 Paveway III · GBU–28 · GBU–31 JDAM · GBU–32 JDAM · GBU–38 JDAM · GBU–39 SDB · GBU–54 Laser JDAM · Mk 82 · Mk 83 · Mk 84 · M129
Rakéták
AGM–65 Maverick · AGM–86 ALCM · AGM–88 HARM · AGM–130 PSOW · AGM–154 JSOW · AGM–158 JASSM · AIM–7 Sparrow · AIM–9 Sidewinder · AIM–120 AMRAAM · LGM–30 Minuteman
Céltárgyak
BQM–34 Firebee · BQM–167 SAT · MQM–107 Streaker · QF–4 Phantom II
Űrbe telepített rendszerek
Hordozórakéták
Műholdak
DMSP · DSCS · DSP · GPS · Milstar · SBIRS · SATCOM
Nemzetközi katalógusok
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap