A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
(könyvsorozat)

A sorozat borítója

Szerző	több szerző
Első kiadásának időpontja	1874–1944
Nyelv	magyar
Témakör	társadalom- és bölcsészettudományok
Kiadás
Magyar kiadás	Magyar Tudományos Akadémia
Külső hivatkozás	REAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma
A Wikimédia Commons tartalmaz A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata témájú médiaállományokat.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata a 19. század második felének és a 20. század első felének egyik jelentős magyar tudományos könyvsorozata.

Története

A Magyar Tudományos Akadémia 1874-ben sorozatot indított, amely magyar nyelvű és külföldi társadalom- és bölcsészettudományi műveket igyekezett magyar nyelven elérhetővé tenni szélesebb néprétegek számára. Az 1944-ig létező sorozat 252 művet foglal magában a történettudomány, régészet, irodalomtörténet, filozófia, vallástudomány, művészetelmélet, közgazdaságtan, jogtudomány, pedagógia, és a politikatudomány területéről. (A jelentős természettudományos művek az Akadémia támogatása mellett a Természettudományi Könyvkiadó Vállalatban jelentek meg.) A nemritkán 3–400 oldalas kötetek sokszor fényezett papíron, erős kötésben, és különböző színű (barna, piros, zöld) egyszerű kötésben kerültek forgalomba.

A sorozat kötetei térítésmentesen elérhetőek a REAL-EOD – az MTA Könyvtárának Repozitóriuma honlapon, míg az Arcanum.hu adatbázisában költségtérítéses formában. A sorozat több kötetét a Históriaantik Kiadó tette reprint formában a 2010-es években ismét elérhetővé ([1]). Ugyancsak reprint kiadásban jelent meg Ókori Egyiptom című kötete (Anno Kiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-9066-40-0).

Kötetei

A sorozat a következő köteteket tartalmazta kiadási sorrendben:

1875–1879

(1875) Ernst Curtius: A görögök története
(1875) Johann Caspar Bluntschli: Az általános államjog és a politika története: a tizenhatodik század óta a jelenkorig
(1875) Rudolf von Gneist: A jogi állam
(1875) Thomas Carlyle: A franczia forradalom
(1875) Henry James Sumner Maine: A jog őskora, összeköttetése a társadalom alakulásának történetével, s viszonya az újkori eszmékhez
(1876) Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier: Cicero és barátai : tanulmány a Caesar korabeli római társadalom fölött
(1876) Alpheus Todd: A parliamenti kormányrendszer Angliában, s annak eredete, kifejlődése, és gyakorlati alkalmazása

(1876) Hunfalvy Pál: Magyarország ethnographiája
(1876) Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése: 1664-1671
(1876) George Henry Lewes: A philisophia története: Thalestől Comteig
(1876) Müller Miksa újabb fölolvasásai a nyelvtudományról
(1877) Kállay Béni: A szerbek története: 1780-1815. 1. köt
(1878) Désiré Nisard: A franczia irodalom története
(1878) Francesco Carrara: A büntető jogtudomány programmja
(1878) Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez
(1879) Bánóczi József: Révai Miklós élete és munkái
(1879) Paul Leroy-Beaulieu: Pénzügytan
(1879) Arany János prózai dolgozatai

1880–1889

(1881) Hippolyte Taine: Az angol irodalom története
(1881) Amédée Thierry: A római birodalom képe: Róma alapításától kezdve a nyugati császárság végéig
(1881) John Addington Symonds: Renaissance Olaszországban
(1881) Georg von Mayr: A társadalmi élet törvényszerűsége: statisztikai tanulmányok
(1881) Émile Louis Victor de Laveleye: Kormányformák az újkori társadalmakban
(1881) Szász Károly: A világirodalom nagy époszai
(1883) Numa Denis Fustel de Coulanges: Az ókori község: tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről
(1883) Marie-Louis-Antoine-Gaston Boissier: Archaeológiai séták: Róma és Pompéi
(1884) Amédée Thierry: Elbeszélések a rómaiak történetéből az V-ik században: a nyugoti birodalom végső napjai
(1884) Léonce Guilhaud de Lavergne: Az angol mezőgazdaság
(1885) Vámbéry Ármin: A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben
(1885) Amédée Thierry: Elbeszélések a római történetből az V-ik században: Alarik: a birodalom haldoklása
(1885) Justin McCarthy: Anglia története korunkban: Viktória királynő trónraléptétől az 1880. évi általános választásokig
(1885) Dante Alighieri: Dante Alighieri Isteni színjátéka: Divina commedia
(1886) Paul Gide: A nők joga: tanulmány a nő magánjogi helyzetéről a régi és új korban
(1886) Haraszti Gyula: A naturalista regényről
(1886) Heinrich Gusztáv: A német irodalom története

(1886) Bernát István: Észak-Amerika: közgazdasági és társadalmi vázlatok
(1886) Leopold von Ranke: A római pápák: az utolsó négy században
(1886) Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban
(1887) Abel-François Villemain: Pindar szelleme és a lantos költészet, a népek erkölcsi és vallási emelkedettségéhez való vonatkozásaiban
(1887) Pierre-Antoine Berryer válogatott törvényszéki beszédei
(1887) Medveczky Frigyes: Társadalmi elméletek és eszmények: kritikai adalékok a társadalmi eszmék fejlődéstörténetéhez
(1887) Friedrich Ratzel: A föld és az ember: anthropo-geographia vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai
(1887) Amédée Thierry: Elbeszélések a rómaiak történetéből az V-ik században: Aranyszájú Szent János és Eudoxia Császárné: a keresztyén társadalom keleten
(1888) Charles-Augustin Sainte-Beuve: Arczképek a franczia ujabkori társadalomból
(1888) Amédée Thierry: Elbeszélések a rómaiak történetéből az V-ik században: Szent Jeromos: a keresztyén társadalom nyugaton.
(1888) Concha Győző: Ujkori alkotmányok
(1888) Paul Leroy-Beaulieu: Az uj socializmus és annak birálata
(1888) Albert Sorel: Európa és a franczia forradalom. 1. rész, A politikai erkölcsök és a hagyományok
(1888) Hjalmar Hjorth Boyesen: Goethe Faustja
(1888) Paul Janet: A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában
(1889) Simonyi Zsigmond: A magyar nyelv

1890–1899

(1890) Jules Barthélemy-Saint-Hilaire: A philosophia viszonya a természettudományokhoz és a valláshoz
(1890) Alfred Nicolas Rambaud: Oroszország története: eredetétől kezdve 1884-ig
(1890) Badics Ferenc: Fáy András életrajza
(1891) Otto Ribbeck: A római költészet története
(1892) Karl Schuchardt: Schliemann ásatásai Trója, Tiryns, Mykéne, Orchomenos és Ithakában
(1893) Victor Cherbuliez: Művészet és természet
(1894) Rodolfo Lanciani: A régi Róma, a legújabb ásatások megvilágításában
(1894) Siegfried Ernst Huppé: A lengyel alkotmány története
(1894) Hunfalvy Pál: Az oláhok története
(1894) Ralph Waldo Emerson: Az emberi szellem képviselői
(1895) Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története

(1895) Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajza
(1895) Jacob Burckhardt: A renaissancekori műveltség Olaszországban
(1896) John Ruskin: Velencze kövei
(1896) Radó Antal: Az olasz irodalom története
(1896) Théodule Ribot: A lelki átöröklés
(1897) Maurice Croiset: A görög eposz története
(1897) Ferdinand Gregorovius: Hadrián császár: a görög-római világ Hadrián korabeli rajza
(1898) Émile Louis Victor de Laveleye: A tulajdon és kezdetleges alakjai
(1898) Émile Faguet: A XVIII. század: irodalmi tanulmányok
(1899) Jánosi Béla: Az aesthetika története
(1899) Alfons Huber: Ausztria története
(1899) Dante Alighieri: A paradicsom
(1899) John Edward Courtenay Bodley: Francziaország

1900–1909

(1900) Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig
(1900) Thomas Carlyle: Hősökről
(1902) Némethy Géza: Vergilius élete és művei
(1902) Robert Southey: Nelson életrajza
(1902) Heinrich Friedjung: Harcz a német hegemóniáért (1859–1866)
(1902) Albert Venn Dicey: Bevezetés az angol alkotmányjogba
(1903) Aischylos tragédiái
(1903) James Bryce: A római szent birodalom
(1903) Pierre Guillaume Frédéric Le Play: A munkásviszonyok reformja. A tiszamenti jobbágy
(1904) Ferenczi Zoltán: Deák élete
(1905) Mahler Ede: Babylonia és Assyria
(1905) Némethy Géza: A római elégia
(1905) Thomas Hay Sweet Escott: A mai Anglia

(1905) Jules Payot: Az akarat nevelése
(1905) Benjamin Kidd: Társadalmi evolúczió
(1906) Haraszti Gyula: Corneille és kora: a franczia színköltészet fejlődése a középkortól Racineig
(1906) Vámbéry Ármin: Nyugot kultúrája keleten
(1907) Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés
(1907) Jean Bourdeau: A jelenkori gondolkozás mesterei
(1908) Julius Krohn: A finnugor népek pogány istentisztelete
(1908) Eugène-Melchior de Vogüé: Az orosz regény
(1908) Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok: 1854–1861
(1909) Kállay Béni: A szerb felkelés története : 1807-1810
(1909) Mahler Ede: Ókori Egyiptom
(1909) Walter Raleigh: Shakespeare

1910–1919

(1910) Berzeviczy Albert: A tájképfestés a XVII. században
(1910) Hornyánszky Gyula: A görög felvilágosodás tudománya. Hippokrates
(1911) Gyulai Pál: Birálatok: 1861–1903
(1911) Szigetvári Iván: A komikum elmélete
(1911) Ernest Arthur Gardner: A régi Athén
(1911) Euripides drámái
(1912) Alexander Bain: Neveléstudomány
(1912) Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról
(1913) Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi: 1715–35
(1913) Váczy János: Tompa Mihály életrajza
(1913) Vértesy Jenő: A magyar romantikus dráma (1837-1850)
(1913) Emil Köppel: Byron
(1914) Pulszky Ferenc kisebb dolgozatai
(1914) Walter Pater: Görög tanulmányok

(1914) Émile Boutroux: Tudomány és vallás a jelenkori philosophiában
(1914) Szücsi József: Bajza József
(1915) Rózsaffy Dezső: Fabriczy Kornél kisebb dolgozatai
(1915) Takáts Sándor: Rajzok a török világból
(1916) Robert Fruin: Tíz év a németalföldi szabadságharcból: 1588–1598
(1916) Henri Lichtenberger és Haraszti Emil: Wagner Richard; Wagner Richard és Magyarország
(1916) August Fournier: I. Napoleon életrajza
(1916) John Morley: Tanulmányok: Carlyle, Robespierre, Macaulay, Joseph de Maistre, Anglia terjeszkedése
(1917) Kornis Gyula: A lelki élet
(1917) Szemere Samu: Giordano Bruno
(1918) Alfred Hettner: Anglia világuralma és a háború

1920–1929

(1922) Papp Ferenc: Báró Kemeny Zsigmond
(1924) Zsigmond Ferenc: Jókai
(1925) Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig
(1927) Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig

(1927) Gyulai Pál: Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye: 1850-1904
(1928) Rácz Lajos: Rousseau élete és művei
(1929) Voinovich Géza: Arany János életrajza