Andrija Blašković

Andrija Blašković, magyarosan: blaskovici Blaskovich András (Ivanic, 1726. november 28. – Zágráb, 1797. március 30.) horvát jezsuita rendi tanár.

Élete

18 éves korában lépett a rendbe; a bölcseletet és teológiát Bécsben és Grazban tanulta, s felsőbb tanulmányai végeztével a bölcseletet, erkölcsi hittant és egyházjogot tanította Zágrábban. A rend föloszlatása után az irodalomnak élt. Zágrábi lakásán rablók ölték meg.

Munkái

• Dissertationumi partes IV Zagrabiae, 1781. Ennek uj czímkiadása: Historia universalis Illyrici. Partes IV. Uo. 1794. (Ism. Allg. Liter. Zeit. 1796. 261. sz. Molnár János, M. Könyv-Ház VII. 1795. 65.)
• Gedeonis L. B. a Laudon vitae rerumque gestarum compendium. Uo. 1792.

Kézirati műveit elősorolja Horányi Elek.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu (1855) 30-31. old.

További információk

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• CERL Thesaurus