Arakhné

Arakhné története
(Diego Velázquez festménye)

Arakhné (Άράχνη) a görög mitológiában Kolophón hercegnője volt, aki igazán tehetséges volt a szövő- és hímzőmesterségben. Nemcsak gobelinjei voltak gyönyörűek, hanem az is, ahogyan elkészítette őket. A legenda szerint még a nimfák is felhagytak pajkos játékukkal, hogy megnézzék Arakhné varázslatos munkáját. Csodálói gyakran mondták neki, hogy ezt a mesterséget biztosan a szövés és hímezés istennőjétől, magától Pallasz Athénétől tanulta. Arakhné ezen felbátorodva eleinte csak kacagott, majd fel volt háborodva, hogy az ő munkáját az istennő tudása alá helyezik.

Arakhné kérkedése hamar Athéné fülébe jutott, aki egy öregasszony testébe bújva egy utolsó esélyt akart adni a hercegnőnek, hogy visszavonja szavait. Az öregasszony figyelmeztette Arakhnét, hogy ne hívja ki az istenek haragját, ám ő állította, hogy szívesen megmérkőzne egy versenyen Athénével. Erre felfedte magát az istennő, amire a nimfák hátrarezzentek, de Arakhné remegve, de vállalta előbbi szavait. Elkezdődött a verseny. Athéné fonalaiból azt a jelenetet szőtte meg, amikor Poszeidónnal megküzdött Athén városáért, és ellenfelét egy sós vizű forrással, saját magát pedig olajfák között ábrázolta. Arakhné eközben egy gobelint készített Zeusz félrelépéseiről, így a hattyúról és Lédáról, a bikáról és Európéról valamint Danaéról és az aranyesőről. Munkája igazán tökéletesen sikerült, és szinte életre keltek a szövet szereplői. Még maga Athéné is elismeréssel adózott a munka iránt, de tiszteletlensége miatt, és az apjáról készült szövet témája miatt a versenyben tulajdonképpen alulmaradt Athéné darabokra tépte a szövetet és szétzúzta a szövőgépet is. Arakhné szégyenében felakasztotta magát, ám Athéné megsajnálta és visszaadta életét, de nem ember alakjában, hanem éjjel-nappal fonó pók lett belőle és utódaiból, de csodálatos szövő-fonó képessége itt is érvényesült.

Források

  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 273. o. ISBN 963-05-6800-4  
  • Enciclopedia Italiana
  • Encyclopaedia Britannica
Sablon:Görög mitológia
  • m
  • v
  • sz
Teremtés
Aithér · Gaia · Khaosz · Khronosz · Nüx · Uranosz
A bőségszaru
A bőségszaru
Titánok

Titaniszok

Második generációs titánok
Hüperión · Iapetosz · Koiosz · Kriosz · Kronosz · Ókeanosz

Mnémoszüné · Phoibé · Rhea · Téthüsz · Theia · Themisz · (Dióné) Aszteria · Asztraiosz · Atlasz · Éósz · Epimétheusz · Héliosz · Létó · Menoitiosz

 · Pallasz · Perszész · Prométheusz · Szeléné
Gigászok
Agriosz · Alküóneusz · Damüszosz · Enkeladosz · Ekhión · Ephialtész · Eurütosz · Gratión · Hippolütosz · Klütosz · Mimasz · Pallasz · Palléneusz · Pelórosz · Polübótész · Porphürión · Thoón
Olümposzi istenek
Istenek, nimfák
Aiolosz · Akhelóosz · Aszklépiosz · Boreasz · Dionüszosz · Eileithüia · Ekhó · Éósz · Erósz · Eurosz · Hadész · Hébé · Hekaté · Héliosz · Irisz · Nótusz · Pán · Perszephoné · Szeléné · Thetisz · Zephürosz · khariszok · moirák · múzsák · nimfák · ókeaniszok
Félistenek, héroszok
Akhilleusz  · Antigoné · Bellerophón · Daidalosz · Héraklész · Iaszón · Ikarosz · Médeia · Minósz · Minótaurosz · Oidipusz · Órión · Pégaszosz · Perszeusz · Thészeusz · argonauták  · epigonok
Eposzok, költemények
Thébai epikus ciklus · Oidipodeia · Thébaisz · Alkmaiónisz · Iliasz · Odüsszeia · Oikhaliasz ostroma · Asszonykatalógus · Danaida tetralógia · Dionüsziaka · Minüasz-eposz · Naupaktia-eposz · Phókaia-eposz · Héraklész pajzsa · Titanomakhia · Gigantomakhia · Kéükoszi esküvő
Kultusz
eleusziszi misztériumok · herma · pánhellén játékok · Parthenón · Braurónia · Dódóné · orákulum · Delphoi
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 205157641039938221309
  • LCCN: nb2019012893
  • GND: 123681065
  • SUDOC: 033155348
  • BNF: cb124050757
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap