Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang

Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang
A Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang bejárata
Hossz	46,3 m
Mélység	29,1 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	29,1 m
Tengerszint feletti magasság	350 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	időszakosan aktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-25
Elhelyezkedése
Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 41′ 09″48.550183333333, 20.68578333333348.550183°N 20.685783°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 01″, k. h. 20° 41′ 09″48.550183333333, 20.68578333333348.550183°N 20.685783°E

A Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang az Aggteleki Nemzeti Park területén található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A Bába-völgy legmélyebb és legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja.

Leírás

Szögliget központjától északra, körülbelül három kilométerre, az Alsó-hegy déli részén, a Bába-völgyben, a völgytalpon, erdőben, egy sziklacsoport alján, egy időszakosan aktív, messziről látható, jól fejlett víznyelő alján, a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlangtól körülbelül 280 méternyire nyílik. Az Országos Kéktúra kék sávval jelzett földútjától nem messze van a bejárata. A Bába-völgyben felfelé haladva a turistaúttól jobbra helyezkedik el. A barlang helyét jelölik az új kiadású turistatérképek. A körülbelül 100.000 négyzetméter vízgyűjtő területű víznyelőbe egy általában száraz patakmeder vezet.

Felső triász, hallstatti mészkőben jött létre. A bejárati része nagyon omladékos, a végpontján sokszor aktív vízfolyás van. A barlangon átfolyó víz a szlovákiai, 4,5 kilométernyire fakadó Köszörű-forrásból és a hozzá tartozó andród-kerti árvízi forrásból lett kimutatva. A függőleges jellegű barlang vízszintes kiterjedése 15 méter. Cseppkő is megfigyelhető benne. Csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Nincs lezárva.

Előfordul a barlang az irodalmában Bábavölgyi 4. számu barlang (Rónai 1965), Bábavölgyi 4.sz. viznyelő (Bertalan 1976), Bábavölgyi 4. sz. viznyelő barlangja (Bertalan 1976), Bába-völgyi IV.sz. víznyelőbarlang (Nyerges 1994), Bába-völgyi IV.sz víznyelőbarlang (Vlk 2019), Bódvaszilasi hasadékbarlang (Balázs 1957), Bódvaszilasi viznyelőbarlang (Bertalan 1976), Bódvaszilasi viznyelő-barlang (Balázs 1957), Bódvaszilasi víznyelőbarlang (Kordos 1984), Szádvári 4. sz. viznyelő barlangja (Bertalan 1976) és Szádvári 4. sz. víznyelő barlangja (Kordos 1984) neveken is.

Kutatástörténet

1957 májusában Dénes György talált rá a víznyelőre. 1957. augusztusban fedezték fel a barlangot a huzatos nyelőlyuk kibontásával. A barlang ekkor 37,5 m mély és 49 m hosszú volt. A Szilágyi Kálmán vezette feltárók Balázs Dénes, Csányi László, Ernst Lajos, Györödi Lajos és Hazslinszky Tamás, az ÉM Kinizsi Barlangkutató Csoport barlangkutatói voltak. Ekkor Balázs Dénes és Bató Tibor felmérték a barlangot, majd a felmérés alapján elkészült a barlang térképe. Már ekkor feltételezték, hogy nem függ össze az 1–3. számú víznyelők vízrendszerével és a víznyelőben elnyelődő víz valószínűleg az acskói Felső-forrásban bukkan elő. A vecsem-bükki nagy barlangrendszer részének hitték. Megállapították, hogy a barlang mélypontjáról továbbjutni csak robbantással lehet. A kutatómunka végén az ácsolattal nem biztosított barlangbejáratot sziklákkal betömték.

A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964-ben bontotta a víznyelőt. 1964. március 26-án 20 l, 27-én 20 l és 28-án 5 l vizet nyelt el percenként a víznyelő. Hazslinszky Tamás 1965-ben publikált tanulmánya szerint a víznyelő közepes vízgyűjtő területű, de annak nagy részét lecsapolja néhány fiatalabb berogyás. A barlang 15 m hosszú. 1966-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai ellenőrző bejárásokat és kis állagfenntartási munkát végeztek a bába-völgyi nyelőkben. 1969. február 22-én nátronlúgos fluoreszcein alkalmazásával lett kimutatva a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlangnak az Acskó-forrással való hidrológiai összefüggése. Mivel a megfestett víz a Borz-forrásban nem jelent meg, ezért kizártnak látszott, hogy a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang a Borz-forrás vízrendszeréhez tartozik.

1970 augusztusában Dénes György fluoreszceines vízfestéssel állapította meg, hogy a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang vize a szlovákiai Köszörű-forrásban és a hozzá tartozó andród-kerti árvízi forrásban jelenik meg. A VM Vass Imre Barlangkutató Csoport és a VM Tektonik Barlangkutató Csoport tagjai részt vettek a víznyelő megfestésében, valamint a források figyelésében. 1971-ben az utóbbi csoport sokszor meglátogatta a barlangot, abban bontómunkát végzett és ácsolatokra rögzített vaslétrákat helyezett el benne. Ekkor a Tektonik Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang 2 hosszmetszet térképét és 7 keresztmetszet térképét. A térképeket elküldte a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak. A barlangot Aradi Zoltán, Csernavölgyi László, Molnár András és Varga Géza mérték fel. A térképeket Csernavölgyi László szerkesztette. (Később, ismeretlen időpontban ezeknek a térképeknek az alapján szerkesztve lettek új térképek a KTM támogatásával.)

1972-ben és 1973-ban a csoport folytatta a bontómunkát. Az 1975-ben megjelent és Jakucs László szerkesztette útikalauz szerint majdnem 30 m mély a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang. A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban lévő 70. számú cédulán szó van arról, hogy a Bábavölgyi 4.sz. viznyelő másik nevei Bódvaszilasi viznyelőbarlang és Szádvári (Bábavölgyi) 4. sz. viznyelő barlangja. A barlang Szögligeten, az Alsó-hegyen, kb. 375 m tszf. magasságban található. A 15 m hosszú, 37,5 m mély inaktív víznyelő tág és függőleges, zsombolyszerű. Az 1977. január 30-án készült és 1971. augusztusi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a barlang alaprajzi hossza 28 m, hossza a valóságban 42 m, vízszintes kiterjedése 8 m és függőleges kiterjedése 25,2 m. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982. évi vándorgyűlésén az egyik felszíni túracélpont volt a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang.

Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang néven Bódvaszilasi víznyelőbarlang és Szádvári 4. sz. víznyelő barlangja névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1993-ban a MAFC Barlangkutató Csoport mérte fel a barlangot, majd Nyerges Miklós a felmérés alapján megrajzolta a barlang alaprajz térképét. Az MKBT Műsorfüzet 1994. évi május–júniusi füzetéből megtudható, hogy az árusításra került Alsó-hegy térképlapon nincs rajta a barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a barlang 1995 óta a világörökség része. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 25 m mély Bába-völgyi IV.sz.-víznyelőbarlang az Alsó-hegy magyarországi részének 23. legmélyebb barlangja. A 22. legmélyebb (Gőte-zsomboly) szintén 25 m mély. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványa szerint 25 méter mély barlang. Nem volt a verseny helyszínei között.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Bába-völgyi IV.sz víznyelőbarlang 46,3 m hosszú és 29,1 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 184, Magyarországon 5451/25. A könyvben publikálva lett a barlang alaprajz térképe és hosszmetszet térképe, amelyek 1993-ban készültek. A barlangot 1993-ban Nyerges Miklós mérte fel, majd 1993-ban Nyerges Miklós a felmérés alapján megrajzolta a barlang térképeit. A térképeket 2014-ben Luděk Vlk digitalizálta. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang (5451/25, 184) földrajzi elhelyezkedése.

A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon megtalálható a barlang olyan két hosszmetszet térképe is, amelyek ismeretlen időpontban készültek és ismeretlen a szerzőjük. A térképekre a barlangban elhelyezett három létra is rá van rajzolva. Az osztályon van egy ismeretlen időpontban készült és ismeretlen szerzőjű alaprajz térképe is a barlangnak.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 13–14., 31., 41., 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 70. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Csernavölgyi László – Vid Ödön: A Vörös Meteor Vass Imre és Tektonik Barlangkutató Csoportjai... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 10. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1971. évi munkájáról. Kézirat. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: A Budapesti Vörös Meteor Egyetértés SK Tektonik Barlangkutató Csoportja... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 5. füz. 21. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VM Egyetértés Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1972. december 10. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a Vörös Meteor Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 43. old.
• Csernavölgyi László: Jelentés a VM Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi kutatótáboráról. Kézirat. Budapest, 1973. augusztus 10. 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 6. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 30. old.
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dénes György: Hazai karszt- és barlangkutatási események. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 33. old.
• Dénes György: Karszthidrográfiai összefüggések kutatása az észak-borsodi Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 30. old.
• Dénes György: Részlet dr. Dénes György főtitkári beszámolójából. Barlangkutató csoportjaink 1964. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 3–4. füz. 48–49. old. (Említi a Bába-forrás barlangrendszerét.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1964. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 11. old.
• Dénes György: Jelentés a Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1965. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1966. 13. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Dénes György: A Bp. Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 10. old.
• Dénes György: Újabb eredményes víznyelő-festés az Alsóhegyen. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 2. füz. 3. old.
• Dénes György: Lakatos László 1939–1970. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 2. füz. 1. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a barlangjait, de a 4. számú víznyelőbarlangról nem ír név szerint.)
• Dénes György: Újabb fontos adalékok a Tornai-Alsóhegy karszthidrográfiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 5., 6. old.
• Hegedűs Gyula: Boros László 1954–2014. MKBT Tájékoztató, 2014. március–április. 2. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőinek a feltárását.)
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 334. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 281. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 4. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 101. old. (A víznyelőt említi.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 44. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Miklós szerk.: A MAFC Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1994. 22–23., 24., 40–41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Rónai Miklós: Az alsóhegyi zsombolyok kutatásának történetéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 85–86. old.
• Szentes György: A bódvaszilasi Meteor-barlang környékének kőzetföldtani viszonyai. Karszt és Barlang, 1963. 2. félév. 61. old. (Említi a Bába-völgy víznyelőit.)
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 20., 351., 358. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 9., 11. old.
• –: Alsó-hegyi térképlap. MKBT Műsorfüzet, 1994. május–június. 14. old.
• –: Bába-völgyi IV. sz. víznyelőbarlang leírás. Kézirat. Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Hazslinszky Tamás: Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1965. 6. sz. 259., 261., 262. old.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bábavölgyi IV. sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi IV.sz.-víznyelőbarlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Bába-völgyi barlangok I-IX. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás