Búváralakúak

Búváralakúak
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Jeges búvár (Gavia immer)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Mayr, 2010 Rend: Gaviiformes Wetmore & Miller, 1926
Szinonimák
Colymbiformes Sharpe, 1891
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Búváralakúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Búváralakúak témájú médiaállományokat és Búváralakúak témájú kategóriát.

A búváralakúak (Gaviiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.

Kifejlődésük

A történelem előtti időkben a búvárfélék előfordulási területe jóval délebbre nyúlt. Fosszilis maradványaikat megtalálták Kaliforniában, Floridában és Olaszországban. Az ellenmondásos molekuláris vizsgáltok eredményeit a felfedezett kövületek sem segítik megoldani. Habár búváralakúakhoz hasonló fosszilis maradványok már a késő kréta korszakból is kerültek elő, az igazi búvárfélék előszöri megjelenése csak az eocén korra tehető. Ekkortájt pedig a legtöbb mai madárrend máris képviselve volt.^[1]

Rendszerezés

A rendbe csak 1 recens madárcsalád és 1 valószínű fosszilis család tartozik:

• búvárfélék (Gaviidae) Coues, 1903^[2]
• †Colymboididae Brodkorb, 1963

Kérdéses fosszilis madarak

Az alábbi lista azokat a fosszilis madarakat foglalja magába, melyeket korábban búváralakúaknak véltek; azonban további kutatások következtében az ornitológusok rájöttek, hogy ezek közül egyesek még távolabbi rokonságban sem állnak a szóban forgó madárrenddel.

• †Lonchodytes - késő kréta; Lance-formáció, Wyoming, USA. Talán a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) egyik ősi képviselője.
• †Neogaeornis Lambrecht^[3] - késő kréta; Quinriquina-formáció, Chile. A besorolása vitatott; habár manapság a Hesperornithesek közé sorolják, egyesek, bár tévesen a legősibb búváralakúnak tekintik. Hogy a besorolása még nehezebb legyen, az eddigi felfedezések szerint a déli félgömbön nem éltek sem búváralakúak, sem Hesperornithiformes-fajok.^[4]
• †Polarornis Chatterjee, 2002 - késő kréta; Seymour-sziget, Antarktisz. Habár búváralakúként van besorolva, az idetartozását nem fogadja el mindenki.
• †Eupterornis - paleocén; Châlons-sur-Vesle, Franciaország. Habár egyes jellemzője a búváralakúakra emlékeztet, valószínűbb, hogy közelebbi rokonságban áll a sirályfélékkel (Laridae).
• †Gaviella pusilla - oligocén; Wyoming, USA. Ebből a madárból, csak egy töredékes carpometacarpus (kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőtt része) került elő; ebből igen nehéz megállapítani a hová tartózását, emiatt egyesek Plotopteridae-fajnak vélik, míg mások a búváralakúak egy fosszilis családjába, az úgynevezett „Gaviellidae” családba helyeznék.^[5]
• †Parascaniornis Lambrecht, 1933 - középső eocén; Geiseltal, Németország. Korábban a búváralakúak rendjébe helyezték, Gavia-fajként, de manapság a Hesperornithesek közé sorolt Baptornis fiatal szinonimájaként tartják számon.^[6]

Jegyzetek

Források

• Az ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Pierce Brodkorb (1953). „A Review of the Pliocene Loons”. Condor (journal) 55 (4), 211–214. o. DOI:10.2307/1364769.  
• Appleby, R.H.; Madge, Steve C. and Mullarney, Killian (1986). „Identification of divers in immature and winter plumages”. British Birds (magazine) 79 (8), 365–391. o.  
• Arnott, W.G. (1964). „Notes on Gavia and Mergvs in Latin Authors”. Classical Quarterly (New Series) 14 (2), 249–262. o. DOI:10.1017/S0009838800023806.  
• Heinrichs, Ann (2003): Minnesota. Compass Point Books. ISBN 0-7565-0315-9
• International Commission on Zoological Nomenclature (ICZN) (1957–58). „The family-group names "Gaviidae" Coues, 1903 and "Urinatoridae" (correction of "Urinatores)" [sic Vieillot, 1818 (Class Aves) – "Opinion" 401 and "Direction" 75]”. Bulletin of Zoological Nomenclature 15A, 147–148. o.  
• Linnaeus, Carl (1758): 68.1. Colymbus arcticus. In: Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis (10th ed., vol. 1): 190 [Latin book]. Lars Salvius, Stockholm ("Holmius"). Digitized version Archiválva 2017. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Minnesota Pollution Control Agency (2007): Let's Get the Lead Out! Non-lead alternatives for fishing tackle. Version of June, 2007. Hozzáférés ideje: 2007-July-23.
• Montana Fish, Wildlife & Parks (Montana FW&P) (2007): Animal Field Guide: Common Loon Archiválva 2009. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2007-May-12.
• Moran, Mark; Sceurman, Mark; Godfrey, Linda S. & Hendricks, Richard D. (2005): Weird Wisconsin: Your Travel Guide to Wisconsin's Local Legends and Best Kept Secrets. Sterling Publishing. ISBN 0-7607-5944-8
• Piper, W.H.; Evers, D.C.; Meyer, M.W.; Tischler, K.B. & Klich, M. (2000a): Do common loons mate for life?: scientific investigation of a widespread myth. In: McIntyre, J. & Evers, D.C. (eds.): Loons: old history and new findings – proceedings of a symposium from the 1997 meeting of the American Ornithologists' Union: 43–49. North American Loon Fund, Meredith, New Hampshire.
• Piper, W.H.; Tischler, K B. & Klich, M. (2000b). „Territory acquisition in loons: the importance of take-over”. Animal Behaviour 59 (2), 385–394. o. DOI:10.1006/anbe.1999.1295. PMID 10675261.  
• Piper, W.H.; Walcott, C.; Mager, J.N.; Perala, M.; Tischler, K B.; Harrington, Erin; Turcotte, A. J.; Schwabenlander M. & Banfield, N. (2006). „Prospecting in a Solitary Breeder: Chick Production Elicits Territorial Intrusions in Common Loons”. Behavioral Ecology 17 (6), 881–888. o. DOI:10.1093/beheco/arl021.  
• Piper, W.H.; Walcott, C.; Mager, J.N. & Spilker, F. (2008a). „Nestsite selection by male loons leads to sex-biased site familiarity”. Journal of Animal Ecology 77 (2), 205–210. o. DOI:10.1111/j.1365-2656.2007.01334.x. PMID 17976165.  
• Piper, W.H.; Walcott, C.; Mager, J.N. & Spilker, F. (2008b). „Fatal Battles in Common Loons: A Preliminary Analysis”. Animal Behaviour 75 (3), 1109–1115. o. DOI:10.1016/j.anbehav.2007.10.025.  
• Rasmussen, Pamela C. (1998). „Early Miocene Avifauna from the Pollack Farm Site, Delaware”. Delaware Geological Survey Special Publication 21, 149–151. o.  ^{[halott link]}
• Stewart, Barry D. (2004): Across The Land: A Canadian Journey Of Discovery. Trafford Publishing. ISBN 1-4120-2276-2
• Wetmore, Alexander (1941). „An Unknown Loon from the Miocene Fossil Beds of Maryland”. Auk (journal) 58 (4), 567. o. DOI:10.2307/4078641.  
• United States Fish and Wildlife Service (USFWS) (2005): Common Loons at Seney NWR Archiválva 2008. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, June 2005.
• Wings, Oliver (2007). „A review of gastrolith function with implications for fossil vertebrates and a revised classification”. Acta Palaeontologica Polonica 52, 1–16. o. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)  

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaviiformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Loon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Képek az interneten a családba tartozó fajokról
• Tree of Life Gaviidae Archiválva 2012. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben