BAC Strikemaster

BAC 167 Strikemaster
BAC 167 Strikemaster Mk 87
Funkció	csatarepülőgép
Gyártó	British Aircraft Corporation
Személyzet	2 fő
Első felszállás	1967. október 26.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	10,27 m
Fesztáv	11,23 m
Magasság	3,34 m
Szárnyfelület	19,85 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	2810 kg
Max. felszállótömeg	5215 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db Rolls-Royce Viper Mk.535 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	15,2 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	774 km/h
Hatósugár	233 km
Hatótávolság	2224 km
Legnagyobb repülési magasság	12 200 m
Emelkedőképesség	26,7 m/s
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	2db 7,62 mm-es géppuska egyenként 550 lőszerrel
A Wikimédia Commons tartalmaz BAC Strikemaster témájú médiaállományokat.

A BAC 167 Strikemaster brit sugárhajtású kiképző és könnyű támadó repülőgép. A Jet Provost T Mk 5 fegyveres változata. Erősebb hajtóművel, a szárnyak alatt felfüggesztési pontokkal, új kommunikációs és navigációs rendszerrel és javított katapultülésekkel szerelték fel. Az első felszállásra 1967-ben került sor. Elsősorban kiképző repülőgépnek tervezték, de Ecuadorban, Ománban és Jemenben harci alkalmazására is sor került. Összesen 164 darabot készítettek a repülőgépből, körülbelül 11 magántulajdonban lévő Strikemaster még mindig repül.

Harci alkalmazása

• Az Ománi Királyi Légierő többször is alkalmazta a Strikemastereket a dhofari felkelésben, emlékezetes bevetésük a mirbati csatában volt.
• Az Ecuadori Légierő a Cenepa háború(1995) alatt perui szárazföldi állások ellen vetette be a repülőgépeket.

Üzemeltető országok

•  Botswana
•  Ecuador
•  Kenya
•  Új-Zéland
•  Omán
•  Szaúd-Arábia
•  Szingapúr
• Dél-Jemen
•  Szudán