Bilincs (rendészet)

A bilincs a rendészetben az emberi testnek vagy egyes részeinek szabad mozgását korlátozó kényszerítő eszköz. A modern bilincset képező karikák jobbára önműködően csukódnak, kulccsal nyithatók. A bilincset csak a kézre, esetleg lábra alkalmazzák, a foglyok ellenállásának, dühöngésének megfékezésére vagy szökésük megakadályozására.

Fajtái

A mozgásszabadságot korlátozó eszközök közé tartoznak a következő kényszerítő eszközök:

1. műanyag bilincsek;
2. patentbilincsek;
3. szorító bilincsek;
4. testbilincsek.^[1]

Jogszerű használata

A bilincs jogszerű használatát jogszabályok határozzák meg, így pl. Magyarországon a rendőrségi törvény (1994. évi XXXIV. törvény).

A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy

a) önkárosításának megakadályozására,
b) támadásának megakadályozására,
c) szökésének megakadályozására,
d) ellenszegülésének megtörésére.^[2]

Képgaléria

Rendőrségi kézi bilincs
Bilincs
Bilincs

Története

A vasbilincs lánccal vagy más módon összekapcsolt vaskarikákból készült. Ezeket régebben rákovácsolták a rab végtagjaira, néha a nyakára és a derekára is (vasra verték), gyakran büntetésül vagy a büntetés súlyosbítására.

Források

Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936) 925. old.
156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól