Bodorfalva

Nem tévesztendő össze a következővel: Bodorfa.
Bodorfalva
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
PolgármesterJán Fábry
Irányítószám038 45 (pošta Malý Čepčín)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség240 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület5,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905, 18.84944444444448.905000°N 18.849444°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905, 18.84944444444448.905000°N 18.849444°E
Bodorfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bodorfalva (szlovákul Bodorová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Kevice tartozik hozzá.

Fekvése

Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.

Története

A falu akkor keletkezett, amikor IV. Béla király Turócdivék és Deákfalu között földet adományozott turóci nemesek számára. Bodorfalva települést 1265-ben „Vida” alakban említik először. 1340-ben „Vidusfelde”, 1364-ben „Bodor”, 1378-ban „Viaffelde”, 1381-ben „Wydasteleke”, 1384-ben „Vidasfalva” néven találjuk. A 15. századig a Vida család birtoka volt, később a Thurócziaké, majd a 16. század közepétől a Nyáry családé volt. 1534-ben „Bodarfalwa”, 1548-ban „Bodorowawez” néven szerepel a különböző írásos forrásokban. 1720-ban 11 háztartása volt. 1785-ben 16 házában 132 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODORFALVA. Bodorova. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Nyáry Uraság, hajdan Vida földgyének neveztetett, régi Vida nevű birtokosáról, határbéli földgye középszerű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője tsekély, fája tűzre, és épűletre elég; piatzozása Mosótzon; van a’ községnek is egy réttye, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 18 háza volt 128 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodorofalva, (Bodowa), tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez egy patak mellett. Táplál 9 kath., 119 evang. lakost. – Földje róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. többen. Utolsó postája Rudnó.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A mai község eredetileg három faluból, Kevicéből, Bodorfalvából és Parstinából állott. Előbb Parstinát, majd 1951-ben Kevicét csatolták hozzá.

Népessége

1910-ben 180, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 252 lakosából 245 szlovák volt.

2011-ben 244 lakosából 222 szlovák.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Községinfó
  • Bodorfalva Szlovákia térképén
  • Infovek.sk
  • E-obce.sk

Lásd még

Sablon:Stubnyafürdői járás
  • m
  • v
  • sz
A Stubnyafürdői járás települései
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice)
Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap