Csatár (település)

Ez a szócikk a Zala vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Csatár (egyértelműsítő lap).

Csatár
Római katolikus templom
Csatár címere Csatár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Péntek Gabriella (független)[1]
Irányítószám	8942
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	546 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	69,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″46.7777, 16.8640646.777700°N 16.864060°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 40″, k. h. 16° 51′ 51″46.7777, 16.8640646.777700°N 16.864060°E
Csatár Pozíció Zala vármegye térképén
Csatár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csatár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

Zalaegerszegtől 5 kilométerre délre, a Csengő-patak mellett található.

Megközelítése

Közigazgatási területén áthalad, észak-déli irányban húzódva a 74-es főút, illetve határszélétől nem messze húzódik az előbbivel párhuzamos 7410-es út is, de maga a község zsáktelepülésnek tekinthető, központját az előbbi utakkal csak a 73 229-es számú mellékút köti össze.

Vasútvonal nem érinti a községet, de a közvetlen közelében húzódik a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség ennek Bocfölde megállóhelye, a központtól alig egy kilométerre nyugatra.

Története

Zala vármegye legkorábbi írásos említésű települése, egy 1141-ből való szövegben Chitary alakban fordult elő.^[3]

Az 1100-as évek közepén már a Szent Péter apostol tiszteletére szentelt bencés apátság működött itt, melyet a Gutkeled nemzetséghez tartozó Márton comes (ispán) és felesége Magdolna asszony alapított, és melléje birtokot, szolgálónépeket is adott. Itt a kolostorban őrizték a Csatári-bibliát, vagy Gutkeled bibliát is. A templom patrónusa, Vid mester azonban anyagi okokból azt elzálogosította, de kiváltani azt már nem tudta. Ezért az apátságnak kárpótlásul két falut ajándékozott. A biblia a későbbiekben Admontba került, s később ezért Admonti vagy Gutkeled bibliának is nevezték. A híres bibliát ma Bécsben őrzik.

Feltételezések szerint a magyar művelődéstörténet számára 1940-ben felfedezett Nekcsei-biblia^[4] (melyet a washingtoni Library of Congress-ben őriznek) is Csatárhoz köthető. A Biblia megrendelője az Aba nembeli Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere volt. A Nekcsei családot (kezdetben Lipóci néven volt ismert) először a 13. században említik: Sükösd fia I. Demeter II. Endre király főétekfogója és Kálmán fiának nevelője volt. I. Demeter fia Sándor a muhi csatából Dalmáciába menekülő IV. Béla kísérője és védelmezőjeként hűségéért egy 1246-os oklevél szerint Csatárt nyerte jutalmul. Nekcsei Demeter, Csák Máté halála után Trencsén vármegye ispánja is lett, így az ország legmagasabb méltóságai közé emelkedett. A két kötetes Bibliát, melyet Dercsényi Dezső, Wehli Tünde és Lévárdi Ferenc A Nekcsei-Bibliáról (Helikon 1988.) c. tanulmányából idézve a szerzők - Pór Antalra hivatkozva - azt feltételezik, hogy a csatári pálos monostort a fentiekkel ellentétben Nekcsei Demeter alapította és ide is kívánt temetkezni. Ennek alapján feltételezik, hogy a Bibliát e pálos monostornak készíttette. A Bibliáról nem sokat tudni, feltehetően a törökök elől Budára menekítették. "...sorsáról újra csak századok múlva hallunk..."; a Bibliát Ferdinánd király bizonyos Zulemannak, egy volt török követ kísérőjének - akit a törökök elraboltak - ajándékozta kárpótlásul. (Zuleman 16. századi bejegyzése az I. kötet hátoldalán található). Washingtonba egy angliai aukció révén került 1873-ban.

A csatári apátság birtokaihoz tartozott még a közeli Botfa és Ebesfalva is.

A kolostorból ma már semmi sem látható.

Római katolikus templomát a 13. században építették romanikus stílusban, majd 1775-ben barokk stílusban építették át.

A templomkertben egy 1817-ből származó kőkereszt áll.

1992-ben egy svájci-magyar kulturális együttműködés keretében a leromlott állapotú templomot külsőleg teljesen helyreállították. A beomlással fenyegető barokk fedélszerkezetet az érvényben lévő műemlékrestaurációs elveknek megfelelően azzal pontosan megegyezően újjáépítették. A külső homlokzatokra visszakerültek a régészeti kutatások által feltárt eredeti középkori díszítések és nyílások, amelyeket a 18. századi átépítés során befalaztak. A templom falára rögzített emléktábla örökíti meg a nagylelkű adományozók nevét, akik anyagilag hozzájárultak az értékes műemlék megmentéséhez. Így magyar részről: a csatári hívek, Csatár önkormányzata, a Göcseji Múzeum, az Országos Műemléki Felügyelőség, a Veszprémi püspökség és Zala megye önkormányzata; valamint svájci részről : Commune de Bardonnex/GE, Ville de Carouge/GE, Commune de Collonge-Bellerive/GE, Commune de Cologny/GE, Ville de Genève, Ville de Lancy/GE, Ville d'Onex/GE, Commune de Veyrier/GE önkormányzatai és a Caisse d'Épargne de Genève.

Nevének eredete

Csatár (régi írásmóddal Chitar) szláv neve egy foglalkozásra utal: pajzskészítőt jelent. Egykor pajzskészítők lakhelye volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Czinder József (független)^[5]
• 1994–1998: Czinder József (független)^[6]
• 1998–2002: Mátyás László (független)^[7]
• 2002–2006: Mátyás László (független)^[8]
• 2006–2010: Mátyás László (független)^[9]
• 2010–2014: Mátyás László Pál (független)^[10]
• 2014–2019: Mátyás László Pál (független)^[11]
• 2019–2024: Péntek Gabriella (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,6%, cigány 1,18%, német 0,6%. A lakosok 71,8%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 7,68% felekezeten kívülinek vallotta magát (18% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei

• Csatári bencés apátság és kolostor, melynek fennmaradt emléke az 1137-ben épült román stílusú templom.^[13]
• Alsó- és Felsőcsatár közt a patak felduzzasztásából létrehozott horgásztó van. Jelenleg széles körű, helyi vizekre szervezett élményfürdő és rekreációs terület (Rendezési terve: Kiss Tamás (Zalaterv))

A település az irodalomban

• Érintőlegesen szerepel a település (illetve a csatári tó) Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 14. fejezetben).

Jegyzetek