Cuvée

Egri bikavér

A cuvée szó francia eredetű, magyarosan küvének írjuk. A bor-, illetve pezsgőkészítésben három jelentését különböztetjük meg:

Cuvée 1. – must

Cuvée a pezsgőkészítéshez szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must.

Cuvée 2. – alapbor

A pezsgőkészítés házasított és egalizált,[1] több, gyengén sajtolt mustból összeállított alapbora. Ez akkor a legalkalmasabb, ha:

  • savtartalma 7–7,5 g/l,
  • cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l,
  • összes kénessav tartalma < 150 mg/l,
  • alkoholtartalma 10–11%.

Cuvée 3. – borösszeállítás

Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el itthon (alkalmazva az eredetileg a pezsgőkészítésben használt kifejezést).

A "küvé", két, esetenként többfajta szőlő összeszüretelésével, must vagy bor adott célú összeállításával készült bor.

Hazai klasszikus példája az Egri bikavér, ami általában a Kékfrankos, a Cabernet, a Merlot és a Zweigelt tulajdonságait egyesíti.

Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, korábban a bortörvény 35. § 69/A bekezdése szabályozta. A 35. §-t azonban a 2009. évi XXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

Jegyzetek

  1. Egalizált – kiegyenlített minőségű bor

Források

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Bortörvény témában.
  • Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006.
  • Borszótár
  • Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7

Külső hivatkozások

  • Az Egri bikavér története