Durvavitorlájú törpedenevér
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Pihenő példány | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Pipistrellus nathusii (Keyserling & Blasius, 1839) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú médiaállományokat és Durvavitorlájú törpedenevér témájú kategóriát. |
A durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Európában és Ázsia keleti részén honos. Portugáliától a Kaszpi-tengerig, északon Szentpétervárig, délen Görögországig fordul elő.[2] Magyarország déli részén szórványosan él.
Megjelenése
A durvavitorlájú törpedenevér testhossza 4,4-4,8 centiméter, farokhossza 3,4-4 centiméter, magassága 0,65-0,8 centiméter, alkarhossza 3,1-3,6 centiméter és testtömege 6-9 gramm. Külsőre igen hasonló a közönséges törpedenevérhez (Pipistrellus pipistrellus) és a fehérszélű törpedenevérhez (Pipistrellus kuhlii). Bundája vörösebb, füle rövid és keskenyebb, a fülfedő hosszabb, ovális és egyenesebb szélű, mint a törpedenevérnél.
Életmódja
A durvavitorlájú törpedenevér gyümölcsösökben, parkokban, esetenként lakott településeken él. Nyáron faodvakban, hasadékokban, szűk mélyedésekben alszik, és ott is telel át. Ügyesen és kitartóan repül, nagy távolságokra vándorol. A leghosszabb ilyen mért távolság 1600 km volt. Vizek fölött alacsonyan, nyílt területeken akár 15 méter magasan is vadászik.[3] Tápláléka főleg kérészek, tegzesek, kétszárnyúak, lepkék, melyeket repülés közben fog meg. Röpte gyors, egyenes.[2]
Jegyzetek
- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ a b Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 38. oldal. ISBN 963-04-6335-0
- ↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 113-114. oldal. ISBN 963-9079-58-8
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009. március 18.)
- Greenfo.hu[halott link]
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
További információk
- http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1739
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
