Eduard von Engerth
| Eduard von Engerth | |
 | |
| Született | 1818. május 13.[1][2][3][4][5] Pszczyna[6][7] |
| Elhunyt | 1897. július 28. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Semmering[6][7] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Josef Engerth |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1837. december – ) |
| Kitüntetései | ennoblement (1873)[7][8] |
| Sírhelye | Hietzingi temető[7] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Engerth témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eduard von Engerth (Pleß (Szilézia, Porosz Királyság), 1818. május 13. – Semmering, 1897. július 28.) osztrák festő, Wilhelm von Engerth öccse.
Pályafutása
Leopold Kupelwieser tanítványa volt. A bécsi akadémiát elvégezte, ahol 1845-ben elynerte a nagy díjat, majd tanulmányúton járt Németországban, Itáliában (1847-1853), Franciaországban és Angliában, valamint a Németalföldön.
Rómában több bibliai tárgyú olajfestményt készített, s 1853-ban nagy feltűnést keltett Manfred király családja a beneventoi ütközet után című festménye.
1854-ben meghívták Prágába, hogy az ottani művészeti akadémia igazgatását vegye át. A következő hat év alatt a bécsi altlerchenfeldi templom freskóképei, továbbá számos olajfestménye, a többi között a prágai arisztokrácia több női tagjának és a császári párnak arcképei kerültek ki ecsetje alól.
1865-ben a bécsi akadémia tanára lett. Ekkor festette Eugén herceg a zentai csata után[9] c. képét, mely a budai királyi várpalota testőrtermét díszítette, továbbá a koronázási képet, az Orfeus regét a bécsi dalműház császártermében és Figaro lakodalmát ugyancsak a bécsi dalműház császári lépcsőjén. Engerth 1871-től a bécsi császári és királyi képtárak igazgatója, az osztrák múzeum gondnoka, s több külföldi művészeti társulat tagja lett. 1892-ben nyugalomba vonult.
Zentai ütközetét Doby Jenő rézbe metszette.
Galéria
-
Jenő herceg értesíti a császárt a zentai csata után (1868) -
I. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása Budán Tull Ödön másolata -
Krisztus üdvözlése -
I. Ferenc József Csehország királya (1861) -
A koronázásról készült festmény a budai királyi palota fogadótermében
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Eduard von Engerth (holland nyelven)
- ↑ a b Eduard von Engerth (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c d Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
- ↑ a b c d Wien Geschichte Wiki (német nyelven), 2014. szeptember 11. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2022. szeptember 9.)
- ↑ Másként: Jenő a zentai ütközet után
Források
- Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880) 10. old.
- Művészeti Lexikon 1. A-K (Budapest, 1935) 287. old.
- Aeiou Encyclopedia Archiválva 2022. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Révai nagy lexikona (1912)
