Entz Ferenc

Entz Ferenc
Arcképe a Vasárnapi Ujságban (1857)
Arcképe a Vasárnapi Ujságban (1857)
Életrajzi adatok
Született1805. december 6.
Sümeg
Elhunyt1877. május 9. (71 évesen)
Promontor
Ismeretes minta modernkori magyar gyümölcsészet és borászat tudományos megalapozója
Nemzetiség magyar
GyermekekEntz Géza
Pályafutása
Szakterületszőlészet, kertészet, pomológia
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Entz Ferenc témájú médiaállományokat.

Entz Ferenc Miklós Lajos (Sümeg, 1805. december 6. – Promontor, 1877. május 9.) orvos, pomológus, szőlész és kertész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a modernkori magyar borászat tudományos háttere.[1][2]

Életpályája

Sümegen, Zala vármegyében született nemesi családban, ahol édesapja, idősebb Entz Ferenc, megyei orvos, nagyapja molnár, anyja, nemes Pillér Katalin volt. Keresztszülei barkóci Rosty Lajos (1769–1839) kapitány, sümegi lakos és felesége, Khelbl Anna (1776–1823) voltak. Korán árvaságra jutott, ezért nagyszülei nevelték Pozsonyban, amely akkor az ország jelentős kertészeti központja volt. Családjából többen a magyar tudomány kiemelkedő tagjaivá váltak. Fia idősb. Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár és unokája ifj. Entz Géza zoológus, egyetemi tanár.

Orvosként

1825-ben Pestre ment az orvosi egyetemre. Gyakorlati tanulmányait Bécsben folytatta, és 1831-ben fejezte be. Akkoriban Bécsben a kolera tombolt, így a fiatal orvos szolgálataira nagy szükség volt. A járvány megszűnése után Batthyány Fülöp herceg alsó-ausztriai uradalmában kapott alkalmazást mint orvos. Innen hasonló minőségben Bouquoy grófhoz, Csehországba ment, de mert hazájába vágyott vissza, ismét Batthyány herceg szolgálatába állt, s az enyingi uradalomhoz tartozó Mezőkomáromba költözött, ahol 16 évet töltött. A szabadságharcban honvéd főorvosként vett részt.

Szőlészként

Orvosi gyakorlata közben Entz előszeretettel foglalkozott a mezőgazdaság, a kertészet és szőlőművelés gyakorlati és elméleti tanulmányozásával, faiskolát, kertet és szőlőtelepet alapított. Szerzett tapasztalatait szaklapokban közölte. E foglalkozást utóbb annyira megkedvelte, hogy az orvosi pályától végképpen megvált.[3] 1850-ben Pestre költözött, és ott a kerepesi vám közelében, a Csömöri út (Budapest, XIV. kerület) mellett, többek támogatásával gyakorlati tanintézetet és gazdasági kertészetet alapított a hazai gyümölcsfa- és szőlőtermesztés előmozdítására, mely 1853. november 1-jén nyílt meg.[4] Történetéről kevés adat maradt fenn az utókor számára, de az bizonyos, hogy annak sikeresebb berendezése és vezetése céljára a Magyar Királyi Helytartótanácstól 2000 forint évi segélyt eszközölt ki. Amikor pedig 1860-ban a Magyar Gazdasági Egyesület a már korábban Budán, a Gellért-hegy déli alján, a Schams-féle szőlőtelep kapcsolatában vincellériskolát állított fel, annak vezetésére pályázatot írt ki, amelyet Entz nyert el. Ezt az állást azonban – az Egyesület kikötése miatt – csak úgy foglalhatta el, ha saját iskolájának vezetéséről lemond. Ennek következményeként, a növendékek az egyesületi iskolában folytatták tanulmányaikat, Entz pesti magániskolája pedig megszűnt. A budai vincellériskolát 16 évig vezette, kiváló hozzáértéssel. Súlyos szembaja miatt 1876-ban lemondott, Promontorra vonult vissza nyugalomba, ahol a következő évben fejezte be tevékeny életét.

Akadémiai tagsága

Érdemei elismeréseül a Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjává választotta, s több külföldi szakegyesületnek is tagja volt.

Művei

Entz nagyon termékeny író volt. A Magyar Gazdának, a Gazdasági Lapoknak állandó munkatársa volt; természettudományi folyóiratokba írt, sőt képes, és politikai lapokban is közölt ismeretterjesztő munkákat. A Gazdasági Egyesület által kiadott Kis Tükörben a szőlőszeti és kertészeti részt ő írta, úgyszintén a Korizmics László, Benkő Dániel és Morócz István által kiadott Mezei gazdaság könyvének éppen nevezett szakokra vonatkozó dolgozata az ő tollából került ki. Szerkesztette és kiadta a Borászati füzeteket, amelyekből utóbb a Borászati Lapok keletkezett. 1854–1859 között 15 füzetben szerkesztette a Kertészeti Füzetek című időszaki kiadványt.

Kertészeti Füzetek
  • Kertészeti Füzetek. Dr. Entz Ferencztől. 1–3. füz. (8-r.) Pest, 1854. Nyomt. Lukács L. és társánál – uo. az 2. kiadás [egyben]. (8-r. 10 és 308 lap.) Pest, 1857. Nyomt. Herz Jánosnál.; 4–15. füz. (8-r.) Pest, 1856–1859. Nyomt. Herz Jánosnál.

Tartalma:

  • 1. füz. A gyümölcstenyésztés fontossága. Dr Entz és T. Gyakorlati Kertésziskolájának programmja. Pest, 1854. Nyomt. Lukács L. és társánál. (X és 83 p.)
  • 2. füz. Gyümölcsészet. Téli teendők a gyümölcskertben. A gyümölcs fanemesítés módjai. Gyümölcs ismertetés. Próbafák – Dr. Entz és tarsai fanöveldéinek lajstroma és árjegyzéke 1854–55. évre. (81–114 p.) Pest, 1854. Nyomt. Lukács L. és társánál. 114 p.
  • 3. füz. Konyhakertészet. Spárga. Melegágy. Borsó. Murok. Petrezselyem. Pasztinák. Palántázás hideg földben. Hagymák. Torma. Zsázsa. Retek. Saláta. Káposzta nemüek. Pest, 1854. Nyomt. Lukács L. és társánál. 132 p.
  • 4. füzet. Gyümölcsészet. A szemzés – A bogyárok. Köszméte. Ribiszke. Szamócza. Málna – Őszi idő, és annak teendői a gyümölcskertben. Faültetés. Őszszel, vagy tavaszszal ültessük-e a gyümölcsfát – Az almafa. Pest, 1856. Nyomt. Herz Jánosnál. 123 p.
  • 5. füz. Tartalom. Gyümölcsészet. Azon almafajokról, melylyek hazánkban a legnagyobb elterjedésre érdemesek – 1.) Az angol téli arany pármén. 2.) Orleáni királyka. 3.) Kórodai kormos alma. 4.) Londoni pepin. 5.) Nemes téli borsdorfi. 6.) Hölgyek királykája. 7.) Magyar rozmaring alma. 8.) Királyi piros kurta csumáju alma. 9.) Szercsika. 10.) Sikulai alma. 11.) Török Bálint. 12.) Téli pogácsaalma – XIX. A körtefa. Ferdinand koronaörökös. Virgouleuse. Egri körte. Kolmár vagy manna körte. Árminkörte. Téli esperes körte. Pisztráng körte. Diel vajkörtéje. Pest, 1856. Nyomt. Herz Jánosnál. 128 p.
  • 6. füz. Gyümölcskertészet. Szőke őszi vajkörte. Napóleon vajkörtéje. Vilmos körte. Kármán vagy torzsátlan körte – Konyhakertészet. Bevezetés. A kobakosokról. Ugorka. A dinnye. A tökről. A hüvelyesekről. A bab. Tót bab – Figyelmeztetés a haszonkertészeket képző gyakorlati tanintézet érdekében, s ennek programmja. Pest, 1856. Nyomt. Herz Jánosnál. 133 p.
  • 7. füz. Konyhakertészet. A kerti gyógyfüvekről. A kerti erősítő gyógynövények. I. Menta. II. Czitromfü. III. Zsálya. IV. Levendula. V. Ruta vagy Keresztes Ruta. VI. Izsóp. VII. Kakukkfű, Kerti Dématka. VIII. Majoranna. IX. Bazsilikom/sic!/. X. Szátorja. Borsfű. XI. Tárkony. XII. Koriándrom. Kerti (czigány) petrezselyem. XIII. Ánizs. XIV. Kapor. XV. Kömény. XVI. Édes kömény. Végészrevételek az eddig tárgyalt izgató kerti gyógynövények érdekében. b) A kerti gyógynövényekről, mik főleg a tengélet/sic!/ idegzetére gyakorolják hatásukat. /241 p./ – Entz féle gyümölcsfák névjegyzéke. („1856–1857. Entz és társai Pesti fanöveldeiben - kerepesi sorompón kívül 3. telken balra”). (Elölről kezdődő oldalszám: 1–25 p.) Pest, 1856. Nyomt. Herz Jánosnál. 266 p.
  • 8. füz. Tartalom. II. Kerti mustár, vagy fehér repcze – III. Sáfrány – B) Gyengitők – a) Olyanok, mit/sic!/ az állati életre gyengítőleg hatnak: tehát az ugy nevezett csillapitók – I. Mák – II. Dohány – A dohánylevelek kezeléséről általában… Pest, 1857. Nyomt. Herz Jánosnál. 142 p.
  • 9–10. füz. Szőlőszet. A rózsákról. Pest, 1858. Nyomt. Herz Jánosnál. 180 p.
  • 11. füz. Az őszi baraczkfa – A fametszés – A fametszés alkalmával előforduló műszavak – A fametszés technicuma az almároknál – Fametszés a csontároknál. Pest, 1857. Nyomt. Herz Jánosnál. 128 p.
  • 12. füz. Az őszi baraczkfáról. 1.) Veres Magdolna. 2.) Szép őrnő/sic!/ 3.) Korai Cheoreuse. 4.) Philda. 5.) M.komáromi duránczi. 6.) Vérpiros kopasz muskotáli duránczi – A kajszinbaraczkfa. 1.) Kis korai kajszin baraczk. 2.) Nancy. 3.) Augumois. 4.) Ananasz B. 5.) Ambrozia 6.) Magyar kajszin B. – A szilvafáról. Pest, 1858. Nyomt. Herz Jánosnál. 127 p.
  • 13. füz. Tartalom. A szilvafák rendszeres felosztása. 1) Beszterczei szilva – 2) Zöld ringló – 3) Sárga mirabella – 4) Veres marunka – 5) Piros perdrigon – 6) Veres kajszinforma szilva – Cseresznyefa – Cseresznye-matadorok. 1) Coburgi fekete lágy cseresznye. 2) Baltavári ökörszem – 3) Örsi fekete ropogós – 4) Májusi cseresznye. 5) Napoleon-cseresznye. 6) Fehér molnárnő – 7) Korán érő spanyol meggy. 8) Füredi spanyol meggy. 9) Ostheimi meggy. 10) Montmorençi. Pest, 1858. Nyomt. Herz Jánosnál. 118 p.
  • 14. füz. Tartalom: A héjárok, 1.) a diófáról. 2.) a mogyorófáról. 3. a mandulafáról. 4.) A gesztenyefáról. Pest, 1859. Nyomt. Herz Jánosnál. 164 p.
  • 15. füz. Az eperfáról. A figefáról. A birsfáról. A noszpolyafáról. A berkenyefáról. A somfáról. Pest, 1859. Nyomt. Herz Jánosnál. 103 p. Online nem érhető el.

Önállóan megjelent művei

  • A Sió mellékének vázlata természetrajzi és orvosi szempontból (Pest, 1847).
  • Programm einer prakt. Bildungsanstalt für Nutzgärtnerei, ganz besonders aber für die Obst- u. Weincultur. (Pozsony, 1854) Kertészeti füzetek (Pozsony, 1854 és 1856-59, 15 füzet);
  • a Gazd. Lapokba irt kertészeti cikkeinek gyűjteménye
  • Népszerű káté a szőlőművelés és borkezelés okszerű módjáról, külföldön tett tapasztalatok után (Pozsony, 1862. 2. kiadás uo. 1870); Ugyanez németül is megjelent két kiadásban
  • Dr. Entz Ferenc borászati utazása Franciaországban s a Rajnavidéken (Pozsony, 1864);
  • Hollandi utam, különös tekintettel borügyünkre s a gallizáció értékére (Pozsony, 1865). Ujabbkori magyar gazda. Népies olvasókönyv. (Pozsony, 1868; 100 db. arannyal jutalmazott mű);
  • A hazai szőlészet (Pozsony, 1868; Gyürky Antallal együtt); Leiró katalog és árjegyzéke az orsz. m. gazd. egyesület budai szőllő- és faiskolájában található sima és gyökeres szőlővesszőknek (Pozsony, 1869)
  • Magyarország borászata (uo. 1869. Málnay Ignác dr.-ral és Tóth Imrével)
  • A szőlőszet és borászat Erdélyben (uo. 1870. Málnay Ignác dr.-ral)
  • Ujabban felmerült borkérdések megoldásához (Bpest, 1875)

Emlékezete

  • Galgóczy Károly: Emlékbeszéd Dr. Entz Ferencz, a M. Tud. Akadémia levelező tagja fölött
  • Geday Gusztáv. Entz Ferenc. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó. 1980

Jegyzetek

  1. ↑ familysearch.ofrg Entz Ferenc keresztelői adatlapja
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - Gyászjelentések - Entz Ferenc
  3. ↑ Nem annyira önként, hanem inkább a szabadságharcban viselt tevékenysége miatt kényszerült erre. (Egyes források szerint eltiltották.)
  4. ↑ Lásd Korizmics-Benkő-Morócz (kiad.): Mezei Gazdaság Könyve, I. kötet (Pest, 1855); 846–848. §.

Források

  • Vasárnapi Ujság, 1857. évi 23. szám (június 7.), 205–206. o. – arcképpel (mint fent)
  • Természettudományi Közlöny, 1938, 404–413. o.
  • Rapaics Rajmund: A magyar biológia története - Akadémiai kiadó, Budapest, 1953. 123-124 l.
  • Természet és technika, Budapest, 1953. 3. szám, 177 l.
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • dr. Szabó Lóránd: Entz Ferenc élete (magyar nyelven). okotaj.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)

További információk

  • Sulyok Józsefné: Entz Ferenc (magyar nyelven). szepzold.hu. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). palotapince.hu. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  • Entz Ferenc a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
  • Entz Ferenc (magyar nyelven). História – Tudósnaptár (1805-1877) Orvos, szőlész, kertész. (Hozzáférés: 2011. július 21.)
  • Emlékére 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsa évenként kiosztásra kerülő Entz Ferenc-emlékérmet alapított a kiváló kertészeti szakemberek jutalmazására.
Nemzetközi katalógusok
  • Orvostudomány Orvostudományi portál
  • biológia Biológiaportál