Farkasrét
| Farkasrét | |
 | |
| Griff-szobor a Farkasréti temető bejáratánál | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
  Farkasrét Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 00′ 04″47.484444444444, 19.00111111111147.484444°N 19.001111°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 00′ 04″47.484444444444, 19.00111111111147.484444°N 19.001111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasrét témájú médiaállományokat. | |
Farkasrét Budapest egyik városrésze a XII. kerületben, egyben a Széchenyi-hegy délkeleti, ellankásodó lejtője a Márton-hegy és a Sas-hegy között, a tengerszint felett körülbelül 200–250 méter magasságban. Noha lakott területek veszik körbe, a Farkasréti temető szinte teljes egészében lefedi, így a hivatalos kimutatások szerint bejelentett lakossal nem rendelkezik.
Fekvése
A városrész határai: Bürök utca a Hó utcától – Németvölgyi lépcső – Németvölgyi út – Érdi út – Márton Áron tér – Rácz Aladár út - Hó utca a Bürök utcáig.
Leírása, története
A terület kiscelli agyagból épült fel, amit glaciális vályog és kőzettörmelékes-agyagos üledék fed, ezért fennáll a csuszamlás veszélye csapadékos időben. Délnyugati oldalán a Farkas-völgy, északi részén a Denevér-árok húzódik.
Nevét Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Wolfswiesen tükörfordításaként kapta. 1894-ben itt létesítették a Farkasréti temetőt. Farkasrét környékén egykor virágzó szőlőgazdálkodás folyt, ennek emléke a Bősinger (Pösinger)-major, a Kakukk-hegyre vezető turistaút mentén.
Jegyzetek
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 411. o. ISBN 963-05-6410-6
