Ferdinánd Mária genovai herceg

Ferdinánd herceg
Uralkodóház	Savoya–Carignanói
Született	1822. november 15. Firenze
Elhunyt	1855. február 10. (32 évesen) Torino
Nyughelye	Supergai bazilika
Édesapja	Károly Albert szárd–piemonti király
Édesanyja	Ausztriai Mária Terézia
Testvére	II. Viktor Emánuel olasz király
Házastársa	Szászországi Erzsébet
Gyermekei	Margit olasz királyné Tamás, Genova hercege
Rang	genovai herceg
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinánd herceg témájú médiaállományokat.

Ferdinánd Mária (teljes nevén Ferdinánd Mária Albert Amadé Fülöp Vencel, olaszul: Ferdinando Maria Alberto Amedeo Filiberto Vincenzo; Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1822. november 15. – Torino, Szárd Királyság, 1855. február 10.),^[1] a Savoya–Carignano-házból származó carignanói herceg, Genova 1. hercege, Károly Albert szárd–piemonti király és Ausztriai Mária Terézia királyné másodszülött fia. Ő volt az első egységes olasz király, II. Viktor Emánuel testvére, egyben az első olasz királyné, Margit édesapja.

Életrajza

Ifjúkora

Ferdinánd herceg Firenzében született 1822. november 15-én, a Savoyai-ház carignanói mellékágának tagjaként. Édesapja az ekkor carignanói hercegi ranggal bíró Károly Albert volt, míg édesanyja III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg leánya, Ausztriai Mária Terézia főhercegnő volt. Ő volt szülei másodszülött fia: idősebb bátyja Viktor Emánuel herceg, míg fiatalabb, kisgyermekként elhunyt húga Mária Krisztina hercegnő volt. Apját 1831-ben koronázták szárd–piemonti királlyá, ezt követően Ferdinánd, mint a királyi család tagja, megkapta a Genova 1. hercege titulust.

Katonai pályafutása

Az 1848–49-es itáliai zavargások során, az Osztrák Császársággal szemben Ferdinánd egy szárd hadosztályt vezetett, majd idővel kinevezték a tüzérség általános parancsnokává. A szicíliai függetlenségi forradalom eredményeként a Bourbon-házi II. Ferdinánd király elvesztette Szicíliát. Nagy-Britannia számára Ferdinánd herceg vált a legtámogathatóbb jelölté, mint új monarcha. A szicíliai nemzetgyűlés 1848. július 11-én egyhangúlag megszavazta, hogy felajánlják Genova hercegének a trónt. Ferdinánd a küldöttség ajánlatát azonban visszautasította, mivel az általa vezetett csapatok Joseph Wenzel Radetzky irányította osztrák haderővel szemben vereséget szenvedett.

A krími háborúban kinevezték a Szárd Királyság segédhadtestének parancsnokává, ám hanyatló egészségügyi állapota okán nem vállalta a tisztséget. Egészsége később sem állt helyre és 1855-ben, Torinóban, harminckét éves korában elhunyt. A supergai bazilika királyi kriptájában temették el. Genovai hercegi címét fia, Tamás örökölte.

Házassága és gyermekei

Ferdinánd herceg 1850. április 22-én, Drezdában feleségül vette Szászországi Erzsébetet, I. János szász király és Bajorországi Amália Auguszta királyné leányát. Két gyermekük született:

• Margit Mária Terézia Johanna hercegnő (1851. november 20. – 1926. január 4.), 1867-ban házasodott össze első-unokatestvérével, az olasz trónörökössel, Umbertóval, amely házasság révén ő lett az első egységes olasz királyné. Egy gyermeke született, a későbbi III. Viktor Emánuel.^[2]
• Tamás Albert Viktor herceg (1854. február 6. – 1931. április 15.), apja halálát követően Genova 2. hercege lett. 1883-ban feleségül vette Adalbert Vilmos bajor királyi herceg és Amália del Pilar spanyol infánsnő legidősebb leányát, Izabella hercegnőt, akitől hat gyermeke született.^[3]

Jegyzetek