Grätzer József

Grätzer József
Született	1897. február 15. Csanád
Elhunyt	1945. március 18. vagy 25. (48 évesen) Sopron
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Herzog Mária (h. 1934–1939)
Gyermekei	Grätzer György
Foglalkozása	rejtvényszerző, titkár
Sablon • Wikidata • Segítség

Grätzer József (Csanád (Érsekcsanád), 1897. február 15.^[1] – Sopron, 1945. március 18. vagy 25.^[2]^{[m 1]}), a „rejtvénykirály”, rejtvényszerző, Karinthy Frigyes titkára. Ma elsősorban a Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok című könyv szerzőjeként ismert.

Élete

Sokgyermekes családban született, édesapja Grätzer Mór, édesanyja Schwartz Netti. Végigharcolta az első világháborút. Az 1920-as években Karinthy Frigyes titkáraként tevékenykedett, majd 1929-ben mérnöki diplomát szerzett. 1926-tól a Színházi Élet rejtvényoldalának szerkesztője volt, amelyből hamarosan vegyes műfajú rejtvényrovatot hozott létre. Rövidesen annyira népszerű rejtvénykészítő lett, hogy több mint 150 újság vette át a rejtvényeit, és őt magát rejtvénykirályként kezdték emlegetni. 1935-ben szabadalmat is kapott Keresztrejtvény-ábra sokszorosító ipar céljaira, hozzávaló klisé vagy szedés és a keresztrejtvény-ábra nyomtatásához való nyomdatechnikai elemek^[3] címmel. Az 1930-as években több kötetet is kiadott, köztük a máig igen népszerű, számos kiadást megért Siccet is. 1934. június 14-én Budapesten házasságot kötött a 15 évvel fiatalabb Herzog Mária Eleonóra Ágotával (1912–1942),^[4] Herzog Miksa és Neumann Vilma lányával.^[5] 1939-ben elváltak.

Érdekesség, hogy eleinte nem minden újság fizetett rejtvényeinek közléséért, egészen addig, amíg el nem rejtette egy keresztrejtvényben a „Grätzertől lopva” szöveget, amely meg is jelent az egyik lapban. Ezután mindig megkapta a neki járó pénzt.

1944 tavaszán munkaszolgálatra hurcolták, ahol 1945 márciusában a soproni Steiner téglagyárban kiütéses tífuszban halt meg.

Fia Grätzer György matematikus.

Kapcsolata Karinthyval

Karinthy Frigyes titkáraként elsősorban a család pénzügyeinek rendbehozatalával volt elfoglalva. Amikor azonban tartós megoldásként a túlköltekezés megszüntetését javasolta munkaadójának, az író felesége, Böhm Aranka elérte, hogy Karinthy elbocsássa a titkárt. Az eseményekről másként és feltehetően kiszínezve emlékezik meg Karinthy Ferenc A titkár című novellájában (itt Politzer néven említi őt) és Karinthy Márton az Ördöggörcsben.

Grätzer közreműködött Karinthy könyveinek kiadásában is. Feltehető, hogy több kötetét ő állította össze. Nevéhez fűződik az 1928-as tízkötetes Karinthy-összkiadás is.

Karinthy a titkári munkaviszony megszűnése után is jó kapcsolatban maradt Grätzerrel. Első könyvéhez ő írta az előszót, és később is recenzálta könyveit.

Művei

Fejtorna, 1932
Hókusz, 1933
Rébusz, 1935
Sicc – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok, 1935

Megjegyzések

↑ A március 25-i dátum bíróilag lett megállapítva.

Jegyzetek

↑ Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1897. évi születések, 6. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2014. december 16.)
↑ A soproni halotti anyakönyv 1944-1945. évi másodpéldánya (25. kötet), 1945. év 524. folyószám, valamint Érsekcsanádi állami anyakönyvek, 1948. évi halálesetek, 8. sorszám. FamilySearch. (Hozzáférés: 2016. március 6.)
↑ Ügyszám: G8037, lajstromszám: 115723.
↑ Herzog Mária Eleonóra halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 518/1942. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 425/134. folyószáma alatt.

Források

Serf András: Rébusz bácsi (hvg.hu)^{[halott link]} (2008. november 2-ai változat. Nem regisztrált felhasználóknak csak ez a nyomtatható változat érhető el.)

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.