Gundinci

Gundinci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Gundinci
Jogállás	község
Polgármester	Ilija Markotić (SDP)
Irányítószám	35222
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	1610 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.15, 18.48333333333345.150000°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.15, 18.48333333333345.150000°N 18.483333°E
Gundinci weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Gundinci falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 37, közúton 44 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, a Berava-patak partján, az A3-as autópályától északra, a megyehatárnál, három megye, Bród-Szávamente, Pozsega-Szlavónia és Vukovár-Szerém megye találkozásánál fekszik.

Története

A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1571-es török defterben található a Szerémi szandzsák részeként 22 portával. A török korban jobbágyok lakták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában „Kundicz” néven már hajdútelepülésként említik.^[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 30 ház és egy fakápolna állt a településen. 1746-ban 42 házában 452 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés szerint 72 háza volt és a régi helyett egy 50 férőhelyes Szent Máté kápolna is épült itt. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 72 ház volt, ahol 151 család és 787 katolikus lakos élt. A kopanicai plébánia része volt, de 1789-ben megalapították a gundinci plébániát.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Gundincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gundincze” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gundincze” néven 401 házzal, 2068 katolikus és 22 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 2163, 1910-ben 2101 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 2027 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1854-ben épült.
• A Szent József temetőkápolnát 1894-ben építették.

Kultúra

A KUD „Vesela Šokadija” kulturális és művészeti egyesületet 1928-ban alapították a község hagyományainak, népdalainak, néptáncainak megőrzésére.

Oktatás

A település első iskolája 1827-ben nyílt meg mintegy 50 tanulóval. Első tanítója Mato Milošević volt. Az oktatás kezdetben magánházban horvát nyelven folyt. 1834-ben elkészült az első iskolaépület. Ma az iskola „August Šenoa” általános iskola néven működik.

Sport

Az NK Gundinci labdarúgóklubot 2009-ben alapították. A megyei 3. liga keleti csoportjában szerepel.

Egyesületek

A község önkéntes tűzoltóegyletét 1938-ban alapították. 2008-ban az egyesület mintegy 40 aktív tagot számlált.

A község nőegyletét 2009-ben alapították. Ma mintegy 30 taggal működik, fő tevékenységük a kézimunka.

A „Fazan” Gundinci vadásztársaságot 1928-ban alapították.

Jegyzetek

Források

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Az iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)