HIMARS

M142 HIMARS
Egy HIMARS FMTV indítójárművön, Fort Bragg-ben
Típus	harcászati ballisztikus rakéta rendszer
Fejlesztő ország	USA/ Egyesült Királyság
Harctéri alkalmazás
Szolgálatban	2010–
Gyártó	Lockheed Martin Missiles & Fire Control BAE Systems (járóképes alváz)
Gyártási darabszám	540
Gyártási költség	Indító jármű: ~ 6,4 millió USD/db GMLRS rakéta: ~177 ezer USD/db
Háborús részvétel	afganisztáni háború szíriai polgárháború Iraki polgárháború (2014–2017) 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Hosszúság	7,0 m
Szélesség	2,4 m
Magasság	3,2 m
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	könnyű
Elsődleges fegyverzet	6 db 277mm-es M270-es típusú rakéta, vagy 1 db MGM–140 ATACMS rakéta
Műszaki adatok
Hatótávolság	kb. 480 km
A Wikimédia Commons tartalmaz M142 HIMARS témájú médiaállományokat.

A HIMARS (angolul: High Mobility Artillery Rocket System, magyarul: „nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer”) amerikai fejlesztésű, mozgékony, könnyű rakétatüzérségi eszköz, melyet az amerikai hadsereg részére fejlesztettek ki, bázisjárművei a gumikerekes MTV járműcsalád változatai. Feladatkörét tekintve hasonló az M270 MLRS-hez, annak könnyített, kisebb kapacitású változatának tekinthető.

A fegyverrendszer elsősorban egy hat indítótubusos konténert tartalmaz, melyben alkalmazható az M270 összes, 227 mm űrméretű rakétatípusa (annak fele javadalmazását képes a HIMARS hordozni). Indítási képessége egyes, kettes, négyes, vagy hatos sorozatban lehetséges. A járművön alkalmazható még az ATACMS rendszer egy indítótubusa is, valamint integrálási és indítási kísérleteket hajtottak végre az AMRAAM szárazföldi indítású változataival is.

A jármű szállítható C–130 Hercules szállítórepülőgépben, a járóképes alváz eredeti fejlesztője a BAE Systems Mobility & Protection Systems volt, a fegyverrendszert pedig a Lockheed Martin Missiles & Fire Control fejlesztette ki. A csapatpróbákat 1998-ban kezdték meg Fort Bragg-ben. 2002-ben a hadsereg a tengerészgyalogsággal együtt állított szolgálatba 40 darab egységet. Aktív telepítésük 2005-től kezdődik, első harctéri bevetésük 2007-ben történt a tengerészgyalogság részéről, Irakban. Harctéri tapasztalatok alapján a jármű védettségét megnövelték, az MTV járműcsalád modulrendszerű felépítményeiből.

Üzemeltetők

Az amerikai hadseregen és tengerészgyalogságon kívül mindössze öt külföldi ország fogadta el. Az Egyesült Államok 2022. május 31-én jelentette be, hogy HIMARS rendszereket szállít Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni katonai támogatásként. Ennek keretében Ukrajna M142 típusú indítójárműveket és M31 GMLRS rakétákat kapott. 2022. június 1-jén érkezett meg Ukrajnába az első négy egység kiképzési célokra. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter 2022. június 23-án jelentette be, hogy megérkeztek Ukrajnába az első HIMARS rendszerek.^[1] Másnap, június 24-én az Egyesült Államok további rendszerek ukrajnai szállításáról adott ki tájékoztatást.^[2] Az eszköz első ukrajnai harci alkalmazásáról június 24-én jelentek meg híradások, amikor két indítóberendezésből kétszer hat darab rakétát indítottak.^[3]

Egy HIMARS rakétaindító jármű beszerzési költsége mintegy 6,4 millió amerikai dollár, egy GMLRS rakéta ára pedig 177 ezer dollárra tehető. (Egy hatrakétás konténer beszerzési költsége egymillió dollár körül van).^[4]

Az Ukrajnának átadott HIMARS indítók száma 2022 októberében már elérte a 20-at.^[5]

•  Amerikai Egyesült Államok – 410
•  Románia – 54
•  Szingapúr – 24
•  Ukrajna – 20^[5]
•  Egyesült Arab Emírségek – 12
•  Jordánia – 12

Jövőbeni üzemeltetők

•  Ausztrália – 20
•  Lengyelország – 20
•  Kínai Köztársaság – 11
•  Észtország – 6
•  Finnország

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a HIMARS című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• HIMARS Technical Manuals (angolul)