Herzog Fülöp Ferenc
| Herzog Fülöp Ferenc | |
| Született | 1860. február 16. Bécs |
| Elhunyt | 1925. március 17. (65 évesen) Budapest |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Millenniumi emlékmű, Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herzog Fülöp Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Herzog Fülöp Ferenc, Philipp Herzog (Bécs, 1860. február 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1925. március 17.)[1] magyar építész.
Pályája
Jakob Herzog kereskedő és Sofie Kollmann (1819–1895)[2] fia. Felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. 1888-ban kitért az evangélikus hitre. Az 1890-es években Budapestre költözött. Társult Schickedanz Alberttel, akivel együtt tervezte meg és építette fel a Millenniumi emlékművet (1897–1905), az új Műcsarnokot (1905), a Szépművészeti Múzeumot (1899–1907), valamint Semmelweis Ignác és Szilágyi Sándor síremlékeit. Felesége Weletzky Eleonóra Cecília volt.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (54-2-81).[3]
Ismert épületeinek listája
- A Millenniumi Földalatti Vasút lejárócsarnokainak egy része (1896)[4] – Schickedanz Alberttel közösen
- Gizella téri (ma: Vörösmarty téri) két lejárócsarnok
- Oktogon téri két lejárócsarnok
- Millenniumi emlékmű, Budapest, Hősök tere (1897–1905)[5] – Schickedanz Alberttel közösen
- Műcsarnok, Budapest, Hősök tere (1905)[5] – Schickedanz Alberttel közösen
- Szépművészeti Múzeum, Budapest, Hősök tere (1899–1907)[5] – Schickedanz Alberttel közösen
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 394/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- ↑ Sofie Kollmann halotti bejegyzése a bécsi izraelita hitközség halotti akv. 991/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
- ↑ A Kerepesi úti temetőben (Fiumei úti temető) levédett sírok. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20210304_alig_harom_evtizedig_diszitettek_budapestet_a_foldalatti_gyonyoru_lejarocsarnokai
- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon, i. h.
Források
- Életrajz INː Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
