Hreljin vára
| Hreljin vára | |
| Gradina Hreljin | |
 | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Hreljin |
| Tszf. magasság | 321 m |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 18. század (elhagyták) |
| Állapota | rom |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
  Hreljin vára Pozíció Horvátország térképén | |
 é. sz. 45° 16′ 27″, k. h. 14° 36′ 09″45.274166666667, 14.602545.274167°N 14.602500°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 27″, k. h. 14° 36′ 09″45.274166666667, 14.602545.274167°N 14.602500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hreljin vára témájú médiaállományokat. | |
Hreljin vára (horvátul: Gradina Hreljin), várrom Horvátországban, a Bakarhoz tartozó Hreljin falu határában.
Fekvése
A vár romjai a falutól délre emelkedő magaslat tetején, a helyi temető közelében találhatók.
Története
Hreljin egykor egyike volt a római Liburnia hét liburn várának. Építésének ideje nem ismert, de néphagyomány úgy tartja, hogy Hrelja (Herkul) várát Görögországból érkezett népesség építette. A vár körül megtalálták a római település maradványait, a közeli Bakaracnál egy római mérföldkövet és Plasénál néhány római pénzérmét is találtak. 1225-ben II. András király Hreljint a vegliai grófoknak, a Frangepánok őseinek adományozta. 1403-ban Frangepán Miklós idejében Hreljint olyan városként említik, melynek négy papja is volt. 1550-től Hreljin ura Zrínyi Miklós volt, a birtokot testvére György igazgatta. 1649-ben a tengermelléki birtokokkal együtt Zrínyi Péteré lett. 1670-ben Zrínyi elfogása után a császári hadak kifosztották Hreljint, de az utolsó Zrínyi, Ádám gróf visszakapta. A család fiági kihalása után 1691-től kamarai birtok volt. Jelentősége megszűnésével elhagyták, azóta pusztul.
A vár mai állapota
Hreljin ősi vára a mai Gradina területén található. Tekintélyes falait két torony erősítette és két bejárata volt. A védőfalak északnyugati és délnyugati végén egy, a Bakari-öböl felé néző kerek védőtorony állt. A falak vonalát ezen az oldalon egy négy saroktornyos kisebb kastély zárta le, mely valószínűleg az egykori erődített település legősibb része volt. A domb legmagasabb pontján állt maga a vár, melynek maradványai máig jó állapotban maradtak fenn.
Galéria
Források
- Lako.com.hr: Hreljin (horvátul)
- Gjuro Szabo:Középkori várak Modrus-Fiume vármegyében (fordította: Szatanek József)
- Branko Nadilo: Ruševine Hreljina i utvrđeni dvorci u Kraljevici (A Građevinar horvát építészeti folyóirat 2002. évi 2. számában) (horvátul)
További információk
- Darko Antolković blogja sok képpel (horvátul)
