Idrija

 A településen világörökségi helyszín található 
Idrija
Idrija címere
Idrija címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióGoriška
KözségIdrija
Rangváros
PolgármesterBojan Sever
Irányítószám5280
Körzethívószám05
Népesség
Teljes népesség5848 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság334,5 m
Terület293,7 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 09″, k. h. 14° 01′ 39″46.0025, 14.027546.002500°N 14.027500°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 09″, k. h. 14° 01′ 39″46.0025, 14.027546.002500°N 14.027500°E
Idrija község elhelyezkedése
Idrija község elhelyezkedése
Idrija weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Idrija témájú médiaállományokat.

Idrija (IPA: [ˈiːdrija], olaszul Idria IPA: [ˈidrija], németül Hidria IPA: [ˈhɪdʁɪa]) városka, és Idrija község központja Szlovéniában.

Fekvése

A város Ljubljanától 35 km-re nyugatra, Tolmin-tól pedig 30 km-re délkeletre az Idrija folyó mellett. Lakosainak száma 11,990 (2002).

Története

A város története egybefonódik a higanybányászattal.

A legenda szerint, 1490 körül egy paraszt vizet meregetett a folyóból, mikor különösen csillogó dologra lett figyelmes a kövek között. Ez volt a higany ami a város 500 éves jólétét megalapozta. Nagyon hamar megkezdődött a higanyérc, a cinóber (HgS) bányászata a földből. Az évszázadok során mind mélyebbre vájták a tárnákat, így a legmélyebb kb. 400 méteren volt, a világ higanyszükségletének mintegy nyolcadát ez a bánya biztosította. Az osztrák császári kamarilla 1575-ben helyezte fennhatósága alá a várost és a bányát is, és ez így volt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig, 1918-ig.

Az első világháború után Olaszország szerzi meg, a második világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben a független Szlovénia része.

A higanybánya az 1980-as években bezárta kapuit, mára 95%-ban betömedékelésre került, de a maradék 5% 2012-ben az UNESCO kulturális világörökségi védelem alá eső objektum lett, élménybányaként jelentős része bejárható.

Érdekességek

A város további nevezetességei az idrijai csipke és az idrijski žlikrofi.

Mikor az 1848-ban kitört kaliforniai aranyláz idején két higanylelőhelyet is felfedeztek, az egyiken kiépült bányának a New Idria nevet adták.

Források

  1. http://pop-stat.mashke.org/slovenia-cities.htm

Külső hivatkozások

  • http://www.idrija.si (szlovénül)
Sablon:Szlovénia világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Kulturális
Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében  · A higany öröksége: Almadén és Idrija (Spanyolországgal közös)  · Jože Plečnik ljubljanai művei
Szlovénia
Természeti
Sablon:Szlovénia községei
  • m
  • v
  • sz
  • Adorjánfalva
  • Ajdovščina
  • Alsómarác
  • Ankaran
  • Apače
  • Battyánd
  • Belatinc
  • Bántornya
  • Benedikt
  • Bistrica ob Sotli
  • Bled
  • Bloke
  • Bohinj
  • Borovnica
  • Bovec
  • Braslovče
  • Brda
  • Brezovica
  • Brežice
  • Celje
  • Cerklje na Gorenjskem
  • Cerknica
  • Cerkno
  • Cerkvenjak
  • Cirkulane
  • Csendlak
  • Cserföld
  • Črna na Koroškem
  • Črnomelj
  • Destrnik
  • Divača
  • Dobje
  • Dobrepolje
  • Dobrna
  • Dobrova-Polhov Gradec
  • Dobronak
  • Dol pri Ljubljani
  • Dolenjske Toplice
  • Domžale
  • Dornava
  • Dravograd
  • Duplek
  • Gorenja vas-Poljane
  • Gorišnica
  • Gorje
  • Gornja Radgona
  • Gornji Grad
  • Felsőlendva
  • Grosuplje
  • Hajdina
  • Hoče-Slivnica
  • Horjul
  • Hrastnik
  • Hrpelje-Kozina
  • Idrija
  • Ig
  • Ilirska Bistrica
  • Ivančna Gorica
  • Izola
  • Jesenice
  • Jezersko
  • Juršinci
  • Kamnik
  • Kanal ob Soči
  • Kidričevo
  • Kobarid
  • Kebeleszentmárton
  • Kočevje
  • Komen
  • Komenda
  • Koper
  • Kostanjevica na Krki
  • Kostel
  • Kozje
  • Kranj városi
  • Kranjska Gora
  • Križevci
  • Krško
  • Kungota
  • Kuzma
  • Laško
  • Lenart
  • Lendva
  • Litija
  • Ljubljana
  • Ljubno
  • Ljutomer
  • Log-Dragomer
  • Logatec
  • Loška dolina
  • Loški Potok
  • Lovrenc na Pohorju
  • Luče
  • Lukovica
  • Majšperk
  • Makole
  • Maribor
  • Marokrét
  • Medvode
  • Mengeš
  • Metlika
  • Mežica
  • Miklavž na Dravskem polju
  • Miren-Kostanjevica
  • Mirna
  • Mirna Peč
  • Mislinja
  • Mokronog-Trebelno
  • Moravče
  • Mozirje
  • Muraszombat
  • Muta
  • Nagypalina
  • Naklo
  • Nazarje
  • Nova Gorica
  • Novo mesto
  • Oplotnica
  • Ormosd
  • Osilnica
  • Őrihodos
  • Pesnica
  • Péterhegy
  • Piran
  • Pivka
  • Podčetrtek
  • Podlehnik
  • Podvelka
  • Poljčane
  • Polzela
  • Postojna
  • Prebold
  • Preddvor
  • Prevalje
  • Ptuj
  • Rače-Fram
  • Radeče
  • Radenci
  • Radlje ob Dravi
  • Radovljica
  • Ravne na Koroškem
  • Ráckanizsa
  • Rečica ob Savinji
  • Renče-Vogrsko
  • Ribnica
  • Ribnica na Pohorju
  • Rogaška Slatina
  • Rogatec
  • Ruše
  • Selnica ob Dravi
  • Semič
  • Sevnica
  • Sežana
  • Slovenj Gradec
  • Slovenska Bistrica
  • Slovenske Konjice
  • Sodražica
  • Solčava
  • Središče ob Dravi
  • Starše
  • Straža
  • Sveta Ana
  • Sveta Trojica v Slovenskih goricah
  • Sveti Andraž v Slovenskih goricah
  • Sveti Jurij ob Ščavnici
  • Sveti Jurij v Slovenskih goricah
  • Sveti Tomaž
  • Sal
  • Šempeter-Vrtojba
  • Šenčur
  • Šentilj
  • Šentjerne
  • Šentjur
  • Šentrupert
  • Škocjan
  • Škofja Loka
  • Škofljica
  • Šmarje pri Jelšah
  • Šmarješke Toplice
  • Šmartno pri Litiji
  • Šmartno ob Paki
  • Šoštanj
  • Štore
  • Szarvaslak
  • Tabor
  • Tolmin
  • Trbovlje
  • Trebnje
  • Trnovska vas
  • Trzin
  • Tržič
  • Vashidegkút
  • Velenje
  • Velike Lašče
  • Veržej
  • Videm
  • Vipava
  • Vitanje
  • Vodice
  • Vojnik
  • Vransko
  • Vrhnika
  • Vuzenica
  • Zagorje ob Savi
  • Zavrč
  • Zreče
  • Žalec
  • Železniki
  • Žetale
  • Žiri
  • Žirovnica
  • Žužemberk
Szlovénia címere
A vastagon szedett községek városi községek.
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 140771483
  • LCCN: n84142170
  • GND: 4095887-5
  • SUDOC: 184520363
  • NKCS: ge757662
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap