Jakováli Hasszán dzsámija

Jakováli Hasszán pasa dzsámija
A dzsámi a Kórház tér felől
Település	Pécs
Ország	Magyarország
Vallás	iszlám
Irányzat	szunnita
Névadó	Jakováli Hasszán pasa
Építési adatok
Típus	dzsámi, minaret
Stílus	oszmán-török építészet
Építés kezdete	16. század
Rekonstrukciók évei	1702–1732 1956-1975 2010
Építtető	Jakováli Hasszán pasa
Mai rendeltetése	imaház
Alapadatok
Minaret	1
Magassága	22 m
Elhelyezkedése
Jakováli Hasszán pasa dzsámija Pozíció Pécs belvárosa térképén
é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″46.073888888889, 18.22083333333346.073889°N 18.220833°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 18° 13′ 15″46.073888888889, 18.22083333333346.073889°N 18.220833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakováli Hasszán pasa dzsámija témájú médiaállományokat.

Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsett, az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is készült.

Építészet

Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével – mely a török kormány ajándéka – imaházként is szolgál,^[1] valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye.^[2]

A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahová újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá, alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg.^[3] A minaret statikailag leromlott állapotban van, így nem látogatható.

A dzsámi előtt áll 2016 óta Ibrahim Pecsevi török történetíró bronzszobra.

Történelem

A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 1702–1732-ig Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kórházkápolnává^[4] alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesselrode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mutatja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült.

A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihráb fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodszor a 2000-es évek végén az EKF-projekt keretein belül újították fel; 2010. május 22. óta (több éves zárva tartás után) ismét látogatható.^[5]

Vallás

A mecset a pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban van nyitva vallási célból. A pécsi iszlám közösség a Magyarországi Muszlimok Egyházához tartozik.^[6]

Kiállítás

A dzsámi északi oldalához közvetlenül hozzáépült a kórház épülete. A dzsámiba az épületről leválasztott teremből lehet bejutni. Az előtérben az 1960-70-es években végzett feltárások során előkerült a derviskolostor falainak nyomvonala. Jelenleg is ki vannak állítva korabeli oszlopok, ám azok a Gázi Kászim pasa dzsámijából kerültek ide. Időszaki kiállításként a tükörteremben az iszlám öt pillérének bemutatása látható.

Jakováli Hasszán pasa

Jakováli Hasszán kanizsai pasa volt, majd boszniai bejler-bej lett belőle; őt magát nagyszülei kötötték Pécshez, apai nagyapja Memi pasa, kinek fürdője és dzsámija a közelben állt. Előneve Jakova városára utal, melyből kettő is létezett, így a pasa feltehetően a mai Koszovó területén található Gjakova (Đakovica), vagy a Pécstől nem messzi, Horvátországi Diakovár (Đakovo) városából származott.

Galéria

• 
  Korán a dzsámiban
• 
  Imaterem
• 
  A kupola belülről
• 
  A minaretbe vezető lépcső

Vonatkozó szócikkek

• Török-iszlám építészet Magyarországon

Jegyzetek

Források

• Dercsényi Dezső, Pogány Frigyes, Szentkirályi Zoltán: - Pécs, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1966
• Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
• Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
• Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
• Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
• H. Stierlin: Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
• H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
• Idrisz Baba türbéje, utazzitthon.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Pécs
• Török hódoltság