Jan Steen (festő)

Jan Steen
Önarcképe (1660-63)
Született	1626. Leiden
Meghalt	1679. február 3. (53 évesen) Leiden
Sírhely	Pieterskerk
Nemzetisége	holland
Stílusa	barokk
Mestere(i)	Adriaen van Ostade Jan van Goyen
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Steen témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a holland festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Jan Steen (egyértelműsítő lap).

Jan Havickszoon Steen (Leiden, c. 1626. — Leiden, 1679. február 3.) holland festő, az életképek mestere a holland festészet aranykorában.

Életpályája

Leideni sörfőző családjában született. Volt alkalma festészeti tanulmányokat folytatni, Adriaen van Ostade tanítványa volt Haarlemben, majd Jan van Goyen volt a mestere Hágában. Polgári foglalkozása a sörfőzés volt, de miután a sörfőző üzem tönkrement, kocsmát nyitott, s a festés mellett csapszéket üzemeltetett, témáinak változatosságát illetően igen hasznos is volt neki ez a foglalatosság.

1649-ben nősült, Van Goyen Margit nevű leányát vette feleségül. Házasságukban az volt a különleges, hogy mindketten katolikusok voltak, ez nem volt gyakori a protestáns Hollandiában. A vallásosság azonban nem ihlette bibliai témák ábrázolására a festőt, ritkán festett vallásos témákat, s ha igen, akkor a vallási témákat is vidám életképszerű vonásokkal fűszerezte. Csaknem nyolcszáz művén keresztül a részeg duhajkodás, a kártya, a civakodás, a vidám ünnepi összejövetelek jelenetei szerepelnek, s mindezek jókedvvel, egészséges humorral, akár a korban divatos pikareszk regények.

Szakácsnőit, csavargóit, kocsmatündéreit, népes és mozgalmas jeleneteit bonyolult szerkezetekbe fogja össze, biztos vonalvezetéssel, nagy mesterségbeli tudással. A többi holland életképfestő közül Steen friss színezésével tűnt ki, mely a mélység és a ragyogás ábrázolása kapcsán múlja felül a többieket. Igen finoman is tudott ábrázolni, a Rembrandt utáni kor értelmében, pompás chiaroscuro-hatásokkal.

Alkotásaiból

Az amszterdami Rijks Múzeumban:

• Szent Miklós ünnepe,
• Papagálykalitka,
• Beteg hölgy és az orvos,
• Tivornya után;
• Kocsmai mulatságon (Párizsban, Louvre);
• A konyha (Brüsszelben, Musée des Beaux Arts).

A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle három képet:

• Macskacsalád,
• Hollandi kokott,
• Kocsmai jelenet.

Galéria

• 
  Parasztok egy vendéglő előtt (1653)
• 
  Páros tánc (1663)
• 
  Szent Miklós ünnepe (Mikulás, 1663-65)
• 
  Úgy énekeljük, ahogyan halljuk (1665)
• 
  Kártyajáték
• 
  Rajzlecke

Források

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Jan Steen lásd 472-473. p.
• A művészet története : a barokk. Budapest : Corvina, 1988. Jan Steen lásd 180-181. p. ISBN 963 13 2393 5