Kőműves

A kőműves építőipari tevékenységet végző munkás vagy kisiparos. A kőművesség egy nagy múltra visszatekintő foglalkozás.

Főbb feladatai

• Épületeket és épületrészeket létesít, épületek, építmények alapozási, falazási, zsaluzási, vasszerelési, betonozási, vakolási, homlokzatalakítási, hideg-meleg burkolási, víz-, hő-, és hangszigetelési illetve bontási, javítási, karbantartási és felújítási munkálatait végzi.^[1]
• A kőműves épületek falszerkezeteit és falidomait, válaszfalakat, beton és vasbeton szerkezeteket, kéményeket, szellőzőket és csatornákat épít, vagy javít. Épületeket falaz és vakol, elhelyezi a nyílászárókat, kialakítja a homlokzatot.

Szerszámok: - kőműveskanál (külső-belső sarokkanál, sarkos mennyezetkanál, hegyes betonsimító kanál, szívkanál, íves kanál olasz, fugázókanál, csepp simítókanál, gipszelőkanál,) - kőműves serpenyő (fángli) - vízmérték - csöves vízmérték - colostok (csuklós mérőeszköz) - mérőszalag - ácsceruza - kézi simító (hobli) fa és műanyag - kartecsni fa és műanyag - lehúzóléc H vagy ék alakú libellás vagy libella nélküli alu - vakolatgyalu fém vagy fa (szegelve) - kitűző zsinór - kicsapó zsinór - kitűző karó - függő ón (vas inkább) - feszítővas - nemes vakolat simító - Styropor csiszoló - fogas és sima glettvas - talicska - gereblye - lapát - ásó - habarcskeverő kanál - ejtőtartályos keverőgép - kétkezes habarcskeverőgép - habarcsláda - habarcsrosta - betonsimító kanál (pingvin) - habarcs vödör - véső (kézi, gépi) - kézifűrész (keretes, ytong, róka, szúró) - Sniccer - harapófogó - kőműves kalapács - balta vagy szekerce - kinyomópisztoly (purhabhoz) - habarcsterítő kocsi - nivelláló készlet - lézer szintező műszer (BI.2024)

A szó eredete

A kőfaragó mesterséget a magyar nyelvben eredetileg a kőműves szó jelölte, később e szó jelentése a falrakó munkákat végző mesterségre szűkült.^[2]

Feladatai

• az épület alapjának elkészítése (vasalatkészítés és betonozás);
• falak felhúzása téglából, természetes kövekből, betonból, beton készelemekből vagy más építőanyagból;
• falak ellátása ablakok, ajtók, csövek elhelyezésére szolgáló nyílásokkal (balkonok, ajtó- és ablakbeboltozások);
• boltívek és boltozatok falazása, kémények, füstcsövek, födémek, lépcsők, párkányok, belső és külső falak megépítése;
• betonáthidalók elhelyezése és befalazása az ablakoknál, ajtóknál és egyéb nyílásoknál;
• beton- vagy vasbetonlépcsők beépítése (előregyártott lépcsők alkalmazása);
• épületek és épületrészek nedvesség elleni szigetelése;
• szerkezetek hagyományos zsaluzatának elkészítése, ellenőrzése, bontása;
• habarcs vagy beton keverése kézzel vagy géppel;
• vakoló munka végzése, kézi és gépi vakolás, azaz vakolat kivitelezése;
• egyszerű falazó és vakoló állvány felállítása, ellenőrzése, bontása;
• szerkezetek vasszerelési munkái;
• a falazat javítási munkálatainak lebonyolítása, át- és kiépítése.^[3]

Jellemző munkakörök

• Betonozó
• Beton-összeillesztő kőműves
• Díszítő kőműves
• Építményvakoló kőműves
• Épület-, építményzsaluzat-szerelő
• Épületfalazó kőműves
• Falazó kőműves
• Födémgerenda-, tálca- és béléstest-elhelyező
• Gázkéménykészítő
• Gépi vakoló
• Gyárkéményépítő kőműves
• Karbantartó kőműves
• Kazán- és kemenceépítő kőműves
• Kéményépítő kőműves
• Klinkertéglalerakó
• Szegély betongerenda-zsaluzatát beállító
• Tűzállófalazat-készítő kőműves
• Vakoló kőműves.^[3]

A foglalkozás története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

Források

• FEOR (7511)
• Magyar néprajzi lexikon