Konvex és konkáv függvény

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A matematikában, közelebbről a matematikai analízisben egy intervallumon értelmezett, valós értékű függvényt konvexnek nevezünk, ha a görbéje feletti végtelen síktartomány konvex halmaz, azaz ha egy tetszőleges szakasz két végpontja benne van a síktartományban, akkor a szakasz összes pontja is. Egy másik szemléletes megfogalmazás, hogy akkor konvex egy függvény, ha érintője mindenütt a függvénygörbe alatt halad.

Az Rn egy konvex részhalmazán értelmezett, valós értékű függvény esetén is szokás konvexitásról beszélni, ennek formális megfogalmazása lentebb található. Lényegében itt is arról van szó, hogy a függvény grafikonja fölötti térrész (R2 {\displaystyle \rightarrow } R esetben) konvex.

Egy intervallumon értelmezett, valós értékű függvény konkáv, ha a görbéje alatti végtelen síktartomány konvex. Ekvivalensen, akkor konkáv egy függvény, ha érintője mindenütt a függvénygörbe fölött halad. A konkáv tulajdonság is kiterjeszthető az Rn egy konvex részén értelmezett függvényekre. Lényegében itt is arról van szó, hogy a függvény grafikonja alatti térrész (R2 {\displaystyle \rightarrow } R esetben) konvex.

Köznapi nyelven a konvex-konkáv fogalmat így írják le: a konvexben nem lehet elbújni, a konkávban lehet.

Általános definíció

Az f: I {\displaystyle I} {\displaystyle \rightarrow } R intervallumon értelmezett valós változójú függvény konvex, ha a függvénygörbe két pontját összekötő húr a függvénygörbe fölött halad, azaz tetszőleges a < b pontra az I {\displaystyle I} -ből és t ∈ [0,1]-re:

f ( t a + ( 1 t ) b ) t f ( a ) + ( 1 t ) f ( b ) {\displaystyle f(t\cdot a+(1-t)\cdot b)\leq t\cdot f(a)+(1-t)\cdot f(b)}

f konkáv, ha a függvénygörbe két pontját összekötő húr a függvénygörbe alatt halad, azaz ha tetszőleges a < b pontra az I {\displaystyle I} -ből és t ∈ [0,1]-re:

f ( t a + ( 1 t ) b ) t f ( a ) + ( 1 t ) f ( b ) {\displaystyle f(t\cdot a+(1-t)\cdot b)\geq t\cdot f(a)+(1-t)\cdot f(b)}

Szigorúan konvexnek illetve szigorúan konkávnak nevezzük f-et, ha a fenti formulában csak akkor teljesülhet egyenlőség, ha t= 0 vagy 1.

A többváltozós esetben a fenti formulák változatlanul fennmaradnak, csak a és b az értelmezési tartományba eső tetszőleges szakasz két végpontja.

Konvexitás és differenciálhatóság

Ha az f: I {\displaystyle I} {\displaystyle \rightarrow } R intervallumon értelmezett, valós függvény differenciálható, akkor ennek konvex tulajdonsága még a következőképpen is megfogalmazható: minden I {\displaystyle I} -beli x {\displaystyle x} , u {\displaystyle u} számpár esetén

f ( x ) f ( u ) + f ( u ) ( x u ) {\displaystyle f(x)\geq f(u)+f'(u)(x-u)}

illetve konkáv, ha minden I {\displaystyle I} -beli x {\displaystyle x} , u {\displaystyle u} számpár esetén:

f ( x ) f ( u ) + f ( u ) ( x u ) {\displaystyle f(x)\leq f(u)+f'(u)(x-u)}

Azaz az érintő egyenes (mely differenciálható függvények esetében értelmezhető csak) konvex esetben mindig a függvénygörbe alatt, konkáv esetben felett halad. Ekkor rendre a függvény és első Taylor-polinomja közötti f – T1,uf ≧ 0 illetve f – T1,uf ≦ 0 egyenlőtlenségről beszélünk (tetszőleges u I {\displaystyle I} pontnál).

Amennyiben a függvény kétszer differenciálható, akkor fennáll a következő

TételA konvexitás (konkavitás) jellemzése – Az f: I {\displaystyle I} {\displaystyle \rightarrow } R intervallumon értelmezett kétszer differenciálható függvény pontosan akkor konvex (konkáv), ha a második deriváltja mindenhol nemnegatív (nempozitív).

f konvex {\displaystyle \Leftrightarrow }   f 0 {\displaystyle {\mbox{ }}_{f''\geq 0}}
f konkáv {\displaystyle \Leftrightarrow }   f 0 {\displaystyle {\mbox{ }}_{f''\leq 0}}
A függvény konkáv a [0;1,9] intervallumban
A függvény konvex a [-1,9;0] intervallumban

Tulajdonságok

  • Konvex függvények lineáris kombinációja újra konvex lesz, ha nincs benne negatív együttható. Konkáv függvények csupa nem negatív együtthatós lineáris kombinációja újra konkáv.
  • Ha egy függvénysorozat véges kivétellel csupa konvex, vagy konkáv függvényt tartalmaz, akkor a sorozat határértéke is ilyen lesz.
  • Konvex függvények felső burkolója konvex, konkáv függvények alsó burkolója konkáv.
  • Teljesül a Jensen-egyenlőtlenség: ha f konvex, és a λi együtthatók egyike sem negatív, akkor
f ( i = 1 n λ i x i ) i = 1 n λ i f ( x i ) . {\displaystyle f\left(\sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}x_{i}\right)\leq \sum _{i=1}^{n}\lambda _{i}f\left(x_{i}\right).}

Ha f konkáv, akkor az egyenlőtlenség fordított irányú.

  • Nyílt intervallumon konvex vagy konkáv függvény folytonos azon az intervallumon. Megfordítva, ha egy nyílt intervallumon folytonos függvényre teljesül a Jensen-egyenlőtlenség, akkor a függvény az egyenlőtlenség irányától függően konvex vagy konkáv.
  • Nyílt intervallumon konvex vagy konkáv függvény majdnem mindenütt differenciálható.
  • Mindezek a tulajdonságok több dimenziós esetben is teljesülnek, ha nyílt intervallum helyett mindig tartományt, azaz összefüggő nyílt halmazt tekintünk.
  • Végtelen dimenzióban nem lesz az összes konvex és konkáv függvény folytonos, mivel vannak lineáris operátorok, amik nem folytonosak. Ilyen például a differenciáloperátor.
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!