Kréta (kőzet)
![]() | Ez a szócikk a kőzetről szól. Hasonló címmel lásd még: Kréta (egyértelműsítő lap). |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7e/White_cliffs_of_dover_09_2004.jpg/260px-White_cliffs_of_dover_09_2004.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Coccolithus_pelagicus.jpg/260px-Coccolithus_pelagicus.jpg)
A kréta a geológiában nem önálló kőzetnév, hanem bizonyos mészkövek gyűjtőkategóriája. Nevét egyik előfordulási helye, Kréta alapján kapta, de legismertebb megjelenése a doveri fehér sziklák. Később erről a kőzetről nevezték el a kréta időszakot, amikor európai előfordulásuk legtöbbje képződött.
Jellemzői
A kréta világos, sokszor hófehér mészkőféle. Szinte teljes egészében biogén eredetű, mészvázú egysejtűek leülepedett házai, kagylóhéj töredékek, mohaállatok és tüskésbőrűek vázrészei alkotják a mésziszapot, amelyből a diagenezis során létrejött. Az egysejtűek is többfélék lehetnek, leggyakoribb a coccolithophorida család. Más krétafélék likacsosházúak vázaiból állnak. Ezek a planktonikus tengeri egysejtűek bizonyos számukra kedvező körülmények mellett nagy mértékben (kőzetalkotó mennyiségben) képesek elszaporodni, elpusztult egyedeik házai a tengerfenéken felhalmozódnak, majd kőzetté válnak. Diagenezise során kis mértékben tömörödött, ezért szerkezete porózus maradt, könnyen porlik. Bármilyen felületen nyomot hagy, ezért használható írókrétának is.
Források
- Hunyadi László. Szakmai gyakorlatok III/1 – Történeti földtan gyakorlat. Műszaki Kiadó (1978). ISBN 963-10-2250-1
![Commons:Category:Chalk](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)