Látnokzsálya

Látnokzsálya
Salvia divinorum
Salvia divinorum
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport:
Mentheae
Nemzetség: Zsálya (Salvia)
Faj: S. divinorum
Tudományos név
Salvia divinorum
Epling et Játiva 1962
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Látnokzsálya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Látnokzsálya témájú médiaállományokat és Látnokzsálya témájú kategóriát.

A látnokzsálya vagy jósmenta (Salvia divinorum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjának zsálya (Salvia) nemzetségébe tartozó növényfaj, melyet 1962-ben írt le a tudomány számára Carl Clawson Epling és Carlos D. Játiva.

Elterjedése és jellemzése

A Dél-Mexikóban honos zsályafaj 1 m-nél magasabb, kórós, lágy szárú növény, kék virágai 2 cm hosszúak. Vadon nem, csak termesztésből ismeretes. Főleg vegetatív úton szaporodik.

Felhasználása

A Oaxaca államban élő mazaték indiánok termesztik, s drogját pszichotrop anyagként használják. Mióta ismertté vált, a világ más részein is pszichoaktív és hallucinogén szerként használják. A látnokzsálya leveleit nyersen elrágják, vagy az elégetésével keletkezett füstöt pipából, illetve vízipipából szívják be, de a levelekből készült folyékony kivonatot is szokták fogyasztani.

A növényi drog fő hatóanyaga a szalvinorin A, mely igen erősen pszichoaktív diterpén, s hatásmechanizmusa a többi ismert pszichoaktív vegyületétől lényegesen különbözik (κ-opioid receptor-agonista). A szárított látnokzsályalevél grammonként 0,9-3,7 mg szalvinorin A-t (átlagosan 2,5 mg) tartalmaz.[1]

Magyarországon virágboltokban dísznövényként kapható; a Salvia néven árult dísznövények többsége más zsályafajok képviselője – de egyes helyeken szabályos, Salvia divinorum jelöléssel a látnokzsálya is kapható, ezért hazai használata is terjed.[forrás?]

Jogi szabályozás

Az élő látnokzsálya növény (dugvány, palánta stb.) nem esik törvényi szabályozás alá Magyarországon, tehát birtoklása minden tekintetben legális. A szárított látnokzsálya levelek és levélkivonatok sem esnek kifejezett szabályozás alá Magyarországon, tehát belföldről történő megszerzésük, tartásuk és fogyasztásuk semmiképpen nem ütközik törvénybe.[forrás?]

A látnokzsálya drogjának fő hatóanyaga, a szalvinorin A felkerült az új pszichoaktív anyagokat szabályozó 66/2012. (IV. 2.) kormányrendelet ideiglenes jegyzékére ("C-lista"):[2] a szalvinorin A vegyület tehát nem „kábítószer”nek, hanem „új pszichoaktív anyag”nak számít. S habár korábban az új pszichoaktív anyagok belföldről történő megszerzése, tartása és fogyasztása nem ütközött törvénybe, a Szabálysértési törvényben 2013 júliusában bekövetkezett módosulások miatt már szabálysértésnek minősül,[3] s így pénzbüntetéssel járhat. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, aki új pszichoaktív anyagot (pl. szalvinorin A-t) „a) az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, b) előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.[4] Nem világos azonban, hogy vajon a joggyakorlat a látnokzsálya leveleinek kivonatolását szalvinorin A előállításának, és ezáltal a levélkivonatot szalvinorin A-t tartalmazónak tekinti-e. E jogi homályosság miatt a látnokzsálya-kivonatok magyarországi árusítása jelentősen csökkent a C-lista kihirdetése óta.[forrás?]

Galéria

  • Virágzó Salvia divinorum
    Virágzó Salvia divinorum
  • Salvia divinorum levélőrlemény
    Salvia divinorum levélőrlemény
  • A szalvinorin A-molekula szerkezetének rajza
    A szalvinorin A-molekula szerkezetének rajza

Jegyzetek

  1. Giroud, C. (2000). „Salvia divinorum: an hallucinogenic mint which might become a new recreational drug in Switzerland”. Forensic Science International 112 (2), 143–150. o. DOI:10.1016/S0379-0738(00)00180-8. PMID 10940599.  
  2. A 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a net.jogtar.hu honlapon
  3. A Szabálysértési törvény 199. §-a a net.jogtar.hu honlapon
  4. A Btk. 184. §-a a net.jogtar.hu honlapon

Források

  • Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Fordította: Dr. Horánszky András és Dr. Stohl Gábor. Szakmailag ellenőrizte: Dr. Simon Tibor. Budapest: Gondolat Kiadó. 1976. 241–242. o. ISBN 963 280 083 4  
  • A látnokzsálya az új marihuána? Index.hu (magyarul) (2008. március 12.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.) (HTML)

További információk

  • Látnokzsálya a Magyar Pszichedelikus Közösség honlapján
  • daath.hu, a Magyar Pszichedelikus Közösség honlapja
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap