Lajos József francia királyi herceg
| Franciaországi Lajos József | |
| Franciaországi Lajos József Xavér Ferenc | |
| Franciaország dauphinja | |
 | |
| Lajos József 1784 körül | |
| Franciaország dauphinja | |
| Lajos József | |
| Uralkodási ideje | |
| 1781. október 22. – 1789. június 4. | |
| Elődje | Franciaországi Lajos Ágost |
| Utódja | Franciaországi Lajos Károly |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bourbon-ház |
| Született | 1781. október 22.[1] Versailles, Franciaország |
| Elhunyt | 1789. június 4. (7 évesen)[1] Meudon, Franciaország |
| Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház 1789. június 8. |
| Édesapja | XVI. Lajos francia király |
| Édesanyja | Mária Antónia francia királyné |
| Testvére(i) |
|
| Vallás | római katolikus |
 | |
| Franciaországi Lajos József címere | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaországi Lajos József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Franciaországi Lajos József Xavér Ferenc (Versailles, Francia Királyság, 1781. október 22. – Meudon, Francia Királyság, 1789. június 4.), XVI. Lajos francia király és Mária Antónia királyné második gyermeke és idősebbik fia, Franciaország dauphinja volt. Hétéves korában hunyt el, nem sokkal a francia forradalom kitörése előtt.
Származása és gyermekkora
Franciaországi Lajos József Xavér Ferenc 1781. október 22-én született a versailles-i kastélyban XVI. Lajos francia király és Ausztriai Mária Antónia királyné, osztrák főhercegnő másodszülött gyermekeként és első fiaként. Apai nagyszülei Franciaországi Lajos Ferdinánd királyi herceg, dauphin (1729–1765) és Szászországi Mária Jozefa (1731–1767) királyi hercegnő, dauphine, anyai nagyszülei Lotaringiai I. Ferenc német-római császár (1708–1765) és Ausztriai Mária Terézia császárné, magyar királynő (1717–1780) voltak.
XVI. Lajos és Mária Antónia házassága nyolc évig gyermektelen volt, első gyermekük pedig egy leány, Mária Terézia királyi hercegnő, Madame Royale, aki a száli törvény értelmében nem örökölhette a francia trónt, így egy fiú örökös születését már tizenegy éve, szülei esküvője óta várta az udvar és családja. Az egész ország megünnepelte Lajos József világrajöttét, aki születésétől a francia trónörökösnek járó Franciaország dauphinja címet viselte.[2]
Lajos Józsefet születése napján keresztelte meg Louis-René de Rohan bíboros, Strasbourg hercegérseke és fő alamizsnaosztó a versailles-i kastély kápolnájában. Keresztapja apai nagybátyja, Franciaországi Lajos Szaniszló Xavér, Provence grófja, keresztanyja apai nagynénje, Franciaországi Mária Klotild piemonti hercegné volt, akit Franciaországi Erzsébet királyi hercegnő, a húga képviselt.[3]
Dr. Pierre-Édouard Brunier, Franciaország gyermekeinek háziorvosa választotta ki Lajos József dajkáját, Geneviève Barbier-t(wd), aki Mária Antóniától a Madame Poitrine, azaz "Cici asszony" nevet kapta,[4] és akit később megvádoltak azzal, hogy tuberkulózissal fertőzte meg a dauphint, a halálát okozva.[5] Nevelőnője először Victoire de Rohan, majd, 1782-től, Gabrielle de Polignac hercegné volt.[6] XVI. Lajos egy inast is kinevezett fia mellé, Pierre-Jean de Bourcet-t, a francia hadsereg volt hadnagyát, aki korai haláláig szolgálta őt.[2]
A dauphin és nővére, Madame Royale közeli kapcsolatban voltak egymással és a szüleikkel, oktatásukat közvetlenül apjuk felügyelte.[7] Lajos Józsefet a kortársak korához képest okos és intelligens gyermekként írták le, de hamar feltűnt, hogy egészsége gyenge és gyakran betegeskedik, ami sok aggodalomra adott okot.[2]
Ennek ellenére Mária Antónia hamar elkezdte fia házasságát tervezni annak egyik unokatestvérével. Bourbon-Szicíliai Mária Amália nápoly-szicíliai királyi hercegnőt, legkedvesebb testvérének, Ausztriai Mária Karolina nápoly-szicíliai királynénak a leányát szánta fia menyasszonyául.[8]
Lajos Józsefnek két fiatalabb testvére született: Lajos Károly, a későbbi XVII. Lajos 1785-ben és a csecsemőként elhunyt Zsófia Ilona Beatrix 1786-ban.[3]
Betegsége és halála
1784. áprilisa körül a dauphin gyakran szenvedett magas láztól. Orvosi tanácsra a vidéki Pavillon de la Muette(wd) vadászlakba vitték, ahol gyorsan felépült. 1786. áprilisában visszatért a gyakori, magas láz és hidegrázás, a tuberkulózis első tünetei, de Lajos József háztartása nem aggódott miattuk. Ugyanebben az időben kezdett a gerince elferdülni.[2]
1786. októberében, amikor a hét esztendős dauphin egy hivatalos szertartás keretében elhagyta addigi, nőkből álló háztartását és belépett a férfiak világába, többen is megfigyelték hajlott hátát és hólyagok nyomait a testén. 1786-ban és 1787-ben Lajos Józsefnek vasfűzőt kellett hordania, abban a reményben, hogy gerince kiegyenesedik.[2]
1788. januárjától a dauphin állapota rohamos romlásnak indult, egyre gyakrabban lázasodott be, és Dr. Petit gerincferdüléssel diagnosztizálta.[2]
1789. május 4-én Lajos József részt vett a rendi gyűlés képviselőinek felvonulásán, amelyet egy erkélyről, fotelben ülve tekintett meg. Nem sokkal később Meudonba költöztették, a friss vidéki levegő jótékony hatásaiban bízva, de a betegség továbbra is "ijesztő mértékben" romlott, ahogy Mária Antónia megjegyezte.[9]
1789. június 4-én Lajos József, Franciaország dauphinja elhunyt a meudoni kastélyban, hét és fél éves korában. Szülei és nővére mélyen gyászolták a halálát.[9] Június 8-án a nemesség, a papság és a harmadik rend képviselői megjelentek Meudonban, hogy lerójják tiszteletüket a dauphin földi maradványai előtt.[2]
Lajos Józsefet 1789. június 13-án, egyszerű szertartás keretében temették el a Saint-Denis-székesegyházban, Franciaország királyainak hagyományos nyughelyén.[10] Szülei számára a királyi etikett szabályai megtiltották a temetésen való részvételt.[11] Dauphinként négy éves öccse, Lajos Károly lett az utódja, aki a forradalom alatt, börtönben halt meg.
1793. augusztus 10-én, a Nagy Terror ideje alatt, Nemzeti Konvent rendeletére Lajos József sírját megszentségtelenítették a székesegyházban található többi sírral együtt.[10]
Jegyzetek
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c d e f g Sécher, Reynald, Murat, Yves. Un prince méconnu – e Dauphin Louis Joseph, fils aîné de Louis XVI [1998]
- ↑ a b Registre des baptêmes (1785) de l'église Notre-Dame de Versailles, Archives départementales des Yvelines
- ↑ Le Roi, Joseph Adrien. Histoire de Versailles, de ses rues, alaces et avenues depuis l'origine de cette ville
- ↑ Cabanès. Les Morts mystérieuses de l'histoire, 226-227. o.
- ↑ Conrad, Philippe. Louis XVII - L'énigme du roi perdu, 17. o. (1988
- ↑ Fremont-Barnes, Gregory. Encyclopedia of the Age of Political Revolutions and New Ideologies, 1760-1815: A-L. Grenwood Publishing Group, 427. o. [2007]
- ↑ THE LAST YEAR AT VERSAILLES. 2019–10–29. 159–192. o. ISBN 978-0-300-24903-3 Hozzáférés: 2021. július 22.
- ↑ a b Petitfils, Jean-Christian. Louis XVI. Perrin [2006]
- ↑ a b Floyd, Emily: The Revolutionary Exhumations at St-Denis, 1793 (angol nyelven). mavcor.yale.edu, 2014. október 18. (Hozzáférés: 2021. július 22.)
- ↑ Vincent, Bernard. Louis XVI, 232. o. [2006]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis-Joseph de France című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A francia forradalom portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
