Leonyid Abramovics Juzefovics

Leonyid Abramovics Juzefovics
Született1947. december 18. (76 éves)
Moszkva[1][2][3]
Állampolgársága
GyermekeiGalina Juzefovics
Foglalkozása
IskoláiPermi Egyetem

  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Leonyid Abramovics Juzefovics témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Leonyid Abramovics Juzefovics (oroszul: Леонид Абрамович Юзефович, Moszkva 1947. december 18.) kortárs orosz író, forgatókönyvíró, történész. A Permi Egyetem tiszteleti professzora (2017).[4]

Fia zenész, lánya irodalomkritikus (Galina Juzefovics).

Életpályája

Bár Moszkvában született, gyerek- és ifjúkorát Permben töltötte, ahol mostohaapja a Motoviliha nevű külváros fegyvergyárában üzemvezetőként és főtechnológusként dolgozott. Zsidó családban született édesanyja gyermek-szemorvos volt, a világháború végeztével megházasodott, de 1949-ben elvált részeges férjétől és újból férjhez ment. A gyerek Leonyidot a mostohaapjáról nevezték el Abramovics Juzefovicsnak.

A Permi Egyetem bölcsészkarán végzett 1970-ben. Katonatisztként két évig Burjátföldön szolgált, szabadidejében ott kezdett foglalkozni a buddhizmussal, Mongólia történetével, valamint Ungern báró személyével, akiről első regényét írta. Dolgozott szociológusként, a helyi újság tudósítójaként, valamint 1975–2004 között történelemtanárként különböző városokban és iskolákban. 1981-ben megszerezte a történettudományok kandidátusa fokozatot. Disszertációja (Русский посольский обычай конца XV – начала XVII вв..) átdolgozva könyvalakban Puty poszla (Путь посла, 1988) címen jelent meg. Az 1980-as években elköltözött Permből, ettől kezdve Szentpéterváron és Moszkvában élt.

Irodalmi munkássága

Első elbeszélését az Urál című irodalmi folyóirat közölte 1977-ben, és az 1980-as években számos elbeszélése, történettudományos cikke jelent meg különböző folyóiratokban. 1993-ban megjelent Ungern báróról szóló dokumentumregénye (Szamogyerzsec pusztinyi, nyersfordításban: 'A sivatag önkényura'), de az igazi sikert a 2001-ben kiadott történelmi detektívelbeszéléseinek ciklusa hozta meg. Központi figuráját az író valós személyről, a 19. századi pétervári detektívrendőrség első vezetőjéről, Ivan Putyilin nyomozóról mintázta. A ciklus harmadik, befejező része (Knyaz vetra, Князь ветра) 2001-ben megkapta a Nacionalnij besztszeller díjat. 2002-ben megjelent, szintén a múltban játszódó detektívregényét (Kazaroza) a kritika szintén elismeréssel fogadta. Zsuravli i karliki (Журавли и карлики) című regénye 2009-ben elnyerte a tekintélyes Nagy Könyv díj első fokozatát.

2015-ben publikált történelmi dokumentumregénye, a Zimnyaja doroga (Зимняя дорога, nyersfordítása: 'Téli út') a következő évben mindkét díjat (első helyezést) elnyerte. A regény a polgárháború egyik utolsó epizódja, az 1922–1923 közötti jakutföldi ellenállás eseményeit dolgozza fel, középpontjában két valós személy, a „fehér” A. N. Pepeljajev tábornok és a „vörös” I. Ja. Sztrod parancsnok konfrontációja áll. Később mindketten, egymástól teljesen függetlenül, a sztálini önkény áldozatai lettek (1937-ben, illetve 1938-ban).

A 2010-es évektől Leonyid Juzefovics forgatókönyveket is ír, részben a saját munkái alapján készített televíziós sorozatokhoz. Újabb történelmi regénye, a 2020 végén megjelent Philhellén (Филэллин) a 19. századi görög szabadságharc idején játszódik. (Abban az időben Európa-szerte a görög felkelőkkel szimpatizáló személyeket nevezték philhellénnek). A szereplők egy része szintén történelmi személy, és a könyv levelek, jegyzetek, naplórészletek sorából áll. A regény elnyerte a 2021. évi Nagy Könyv díj első fokozatát.[5]

Jegyzetek

  1. http://www.nvcc.edu/loudoun/humdiv/music/Dr.docx
  2. http://victoryuzefovich.com/en/abouttheauthor.html
  3. http://academia-rossica.org/en/search?tag=leonid%20yuzefovich
  4. Леонид Абрамович Юзефович (psu.ru, hozzáférés: 2021-08-18))
  5. Итоги. [2023. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 16.)

Források

  • Юзефович Леонид Абрамович Archiválva 2018. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (пермскоеземлячество.рф, hozzáférés: 2021-08-17)
  • Леонид Юзефович: "Надо принять в себя обе крайности" (Olga Cipenyuk rovata, Kommersant.ru, 2013-09-30. Hozzáférés: 2021-08-17)
  • Леонид Юзефович: «В точности есть своя поэзия» (Az íróval Marija Nyesztyerenko beszélget. Lechaim.ru, 2016-06-06. Hozzáférés: 2021-08-17)
Sablon:Orosz irodalom
  • m
  • v
  • sz
Orosz irodalom
Óorosz irodalom
Afanaszij Nyikityin · Avvakum protopópa · Bojan · Danyiil Palomnyik · Domosztroj · Igor-ének · Ilarion · Iszkander Nyesztor · Jepifanyij Premudrij · Joszif Volockij · Kirill Turovszkij · Kliment Szmoljatics · Szent Nesztor · Nyil Szorszkij · Szerapion Vlagyimirszkij · II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
18. század
19. század
Századforduló
Anna Ahmatova · Leonyid Andrejev · Innokentyij Annyenszkij · Konsztantyin Balmont · Andrej Belij · Alekszandr Blok · Valerij Brjuszov · Ivan Bunyin · Ellisz · Nyikolaj Gumiljov · Velimir Hlebnyikov · Vlagyiszlav Hodaszevics · Vjacseszlav Ivanov · Alekszandr Kuprin · Oszip Mandelstam · Dmitrij Merezskovszkij · Vlagyimir Palej · Alekszej Remizov · Fjodor Szologub · Makszimilian Volosin
20. század
Bella Ahmadulina · Gennagyij Ajgi · Csingiz Ajtmatov · Vaszilij Akszjonov · Juz Aleskovszkij · Alekszej Arbuzov · Vlagyimir Arszenyjev · Viktor Asztafjev · Iszaak Babel · Mihail Bahtyin · Grigorij  Baklanov · Pavel Bazsov · Vaszilij Belov · Vaszil Bikov · Dmitrij Bilenkin · Andrej Bitov · Igor Bondarenko · Joszif Brodszkij · Jurij Bujda · Mihail Bulgakov · Marina Cvetajeva · Kornyej Csukovszkij · Szergej Dovlatov · Vlagyimir Dugyincev · Ilja Ehrenburg · Alekszandr Fagyejev · Konsztantyin Fegyin · Dmitrij Furmanov · Arkagyij Gajdar · Alekszandr Galics · Makszim Gorkij · I. Grekova · Alekszandr Grin · Vaszilij Grosszman · Jurij Guszev · Ilf és Petrov · Fazil Iszkander · Vszevolod Ivanov · Venyegyikt Jerofejev · Viktor Jerofejev · Szergej Jeszenyin · Alekszandr Jeszenyin-Volpin · Jevgenyij Jevtusenko · Lev Kasszil · Valentyin Katajev · Venyiamin Kaverin · Emmanuil Kazakevics · Jurij Kazakov · Leonyid Leonov · Eduard Limonov · Vlagyimir Majakovszkij · Vlagyimir Makanyin · Anton Makarenko · Novella Matvejeva · Szergej Mihalkov · Vladimir Nabokov · Jurij Nagibin · Viktor Nyekraszov · Bulat Okudzsava · Jurij Olesa · Nyikolaj Osztrovszkij · Borisz Paszternak · Konsztantyin Pausztovszkij · Viktor Pelevin · Ljudmila Petrusevszkaja · Valentyin Pikul · Vjacseszlav Pjecuh · Borisz Pilnyak · Andrej Platonov · Nyikolaj Pogogyin · Szergej Prokofjev · Edvard Radzinszkij · Valentyin Raszputyin · Anatolij Ribakov · Robert Rozsgyesztvenszkij · Varlam Salamov · Mihail Satrov · Viktor Sklovszkij · Mihail Solohov · Vaszilij Suksin · Jevgenyij Svarc · Alekszandr Szerafimovics · Konsztantyin Szimonov · Andrej Szinyavszkij · Borisz Szluckij · Alekszandr Szolzsenyicin · Vlagyimir Szorokin · Arkagyij és Borisz Sztrugackij · Arszenyij Tarkovszkij · Jurij Tinyanov · Viktorija Tokareva · Tatyjana Tolsztaja · Alekszej Tolsztoj · Jurij Trifonov · Alekszandr Tvardovszkij · Vlagyimir Tyendrjakov · Ljudmila Ulickaja · Alekszandr Vampilov · Borisz Vasziljev · Jevgenyij Vinokurov · Vlagyimir Viszockij · Vlagyimir Vojnovics · Andrej Voznyeszenszkij · Nyikolaj Zabolockij · Szergej Zaligin · Jevgenyij Zamjatyin · Mihail Zoscsenko
orosz realizmus •  orosz futurizmus •  akmeizmus •  imazsinizmus •  orosz formalizmus •  szocialista realizmus
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál
  • Oroszország Oroszország-portál