Mauzóleum

A mauzóleum nagy, díszes síremlék.

A név eredete

A mauzóleum szót Mauszólosz(görögül: Μαύσωλος; káriai nyelven Mauśoλ; † i. e. 353) káriai satrapa, tehát az Óperzsa Birodalom kis-ázsiai Kária tartományának vezetője, gyakorlatilag önálló uralkodója nevéből képezte nővére és hitvese, Artemiszia, amikor a perzsa és egyiptomi hagyományokat ötvöző^[1] díszes síremléket emelt neki Halikarnasszoszban. A halikarnasszoszi mauzóleum lett az ókor hét világcsodájának egyike.

Bővebben: halikarnasszoszi mauzóleum

Nevezetes ókori mauzóleumok

Később a mauzóleum név közneve lett minden jeles síremléknek, különösen olyannak, amely akár méreteivel, akár történelmi vonatkozásaival, akár a rajta lévő szoborművekkel kiválik a többi síremlékek közül. Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Ezek a mauzóleumok sokáig megőrizték az előképükre jellemző centrális elrendezést.^[1]

Rómában:

• Caecilia Metella síremléke,

Ravennában:

• Galla Placidia mauzóleuma (centrális, görög kereszt alaprajzú),
• Nagy Teodorik sírja (MNL).

Palotaegyüttes részeként épült:

• Galerius mauzóleuma Thessalonikiben és
• Diocletianus mauzóleuma Spalatóban.

Nevezetes középkori mauzóleumok

Magyar mauzóleumok

• Batthyány Lajos (miniszterelnök), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) és Kossuth Lajos mauzóleuma a Kerepesi temetőben.

Bővebben: A Fiumei Úti Sírkert mauzóleumai

• Törley-mauzóleum
• Zsolnay-mauzóleum
• Kazinczy-mauzóleum
• Esterházy mauzóleum Gannán

Külföldi mauzóleumok

• Tádzs Mahal
• Lenin-mauzóleum
• Mao Ce-Tung mauzoleuma

Jegyzetek

Források

• Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 271. o.
• MNL: Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 817–818. o. ISBN 963-9257-07-9  
• Pallas Nagylexikon