Megarai Eukleidész

Megarai Eukleidész
Megarai Eukleidész (középkori ábrázolás)
Megarai Eukleidész (középkori ábrázolás)
Születetti. e. 435 körül
Mégara
Elhunyti. e. 365 körül
ÁllampolgárságaMégara
Foglalkozásafilozófus
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ókori Görögország
Ókor
Iskola/Irányzatmegarai filozófia
Akik hatottak rá
A Wikimédia Commons tartalmaz Megarai Eukleidész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a megarai Eukleidészről szól. Hasonló címmel lásd még: Eukleidész (egyértelműsítő lap).

A megarai Eukleidész (i. e. 435 körül – i. e. 365 körül) Szókratész tanítványa, valószínűleg a legelső; és Platón idősebb kortársa, a megarai filozófiai iskola alapítója. Filozófiája szerint „Egy a Jó, bár sok néven nevezhető: néha mint bölcsesség, néha mint Isten, néha mint Ész”, valamint „a jó ellentéte nem létezik”.

A megarai Eukleidész valóban Megarában született, és a történelem során rengetegszer összekeverték az alexandriai matematikussal, Eukleidésszel, aki az Elemek c. geometriai munkát írta. A megarai Eukleidésznek nincs fennmaradt műve, és életéről sem tudunk túl sokat. Miután Szókratészt halálra ítélték Athénban, Eukleidész Megarába ment, ahol otthona a kivégzett mester többi tanítványának is menedékül szolgált.

Nagy hatással volt rá az eleai filozófia; Eukleidész tanai az eleata és a szókratészi tanok szintéziséből alakultak ki. Az eleaták által vallott Egyet, (melyet Istennek, értelemnek, szellemnek is nevezett) a szókratészi Jóval azonosította, és örökkévalónak, változhatatlannak tartotta. Az ezzel szembenálló, közönséges világkép cáfolata tekintetében a megaraiak (Eubulidész, Sztilpón) Zénón örökébe léptek a szavakkal játszó okoskodás művészetében. A gondolkodást és logikát elsődlegesebbenk tartották a tapasztalatnál; e felfogásuk később erősen hatott a sztoikusokra is.

Eukleidésznek három fontos tanítványa volt: Eubulidész, akinek néha „a hazug paradoxona” felfedezését (elterjedt, de pontatlanabb néven Epimenidész-paradoxont) tulajdonítják; Ikhtüasz, Eukleidész utóda a megarai iskola élén, és korinthoszi Thraszümakhosz, aki annak a Sztilpónnak a tanára volt, aki Kitioni Zénónt, a sztoikus iskola megalapítóját tanította.

Kapcsolódó szócikkek

  • Szókratikus filozófia

Források

  • Mates, Benson: Stoic Logic.
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PCjwxDphkDQqxBc49VC3mMK
  • VIAF: 25396460
  • GND: 118682571
  • SUDOC: 166901423
  • ókor Ókorportál
  • filozófia Filozófiaportál