Mióma

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Úgy tűnik, hogy ez a szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! A szócikkre feltett sablon 2014 augusztusából származik.

A mióma a női méh jóindulatú daganata. A miómák többnyire csoportosan fordulnak elő. A miómák mérete változatos, apró 1–2 cm-es miómák néhány év alatt akár kisebb dinnye méretűvé növekedhetnek. Több kisebb méretű mióma és egy-két paradicsom méretű is megférhet egymás mellett. A mióma, más néven méhizomdaganat esetében előfordulhat hogy jól körülhatárolható tok veszi körül.

A miómák négy fő típusa:

1. a méhen kívül, a méh és a hashártya felszíne közötti mióma
2. a méh felszínén, a méh falában kialakult mióma
3. a méh belső felszínét borító nyálkahártya (endometrium) alatt elhelyezkedő mióma.^[1]
4. a méh külső felszínéhez nyéllel kapcsolódó un. nyeles mióma

A mióma főleg a 35–45 év közötti nők körében jellemző. Ma már azonban egyre több a fiatal korosztály körében előforduló megbetegedés. A miómák elhelyezkedésüktől függően a teherbeesést nehezíthetik. A miómák előfordulása rassztól, egyéni adottságoktól, az egyén életmódjától, környezeti hatásoktól, örökletes tényezőktől függően változik.

Mióma kialakulásának oka (mióma hajlamosító tényezők)

A mióma kialakulásának oka legtöbb esetben a hormonális egyensúly megbomlása, a két legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén–progeszteron arányának az ösztrogéndominancia irányába történő eltolódása. Ennek következtében az ösztrogén sejtosztódást serkentő hatása fokozottan érvényesül a méhfalon, amely eredménye a miómák növekedése. A hormonegyensúly vesztés és a párhuzamosan megjelenő nőgyógyászati betegségek összefüggésbe hozható a XXI. század vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar fejlődésével, az egyre nagyobb méreteket öltő ösztrogén hatású mesterséges vegyületek életünk összes területét érintő megjelenésével.^[forrás?]

A mióma kialakulásának magyarázatára jelenlegi ismereteink szerint tudományos kutatások nem állnak rendelkezésre. Ezért ma mióma vagy más nőgyógyászati betegségek esetén (pl. endometriózis) inkább hajlamosító tényezők kifejezést használják.

Mióma tünetek

A kisebb méretű miómák kevésbé, a nagyobb méretű miómák okoznak inkább panaszokat. A mióma betegnél általában a mióma, az azt kiváltó ösztrogén dominancia, a hormon egyensúlytalanság okozhat kellemetlen tüneteket.

A mióma tünetei leggyakrabban az alhasi fájdalom, alhasi nyomó érzés, amelyet menstruáció során az átlagostól erősebb, alvadékos vérzés kísér.

A rendellenes menstruációs vérzés következtében a mióma beteg nők körében gyakran megjelenik a vashiányos vérszegénység. A vashiányos vérszegénység komoly életminőség-romlást eredményez, hiszen a szervezet oxigénhiánya miatt megjelenik a fáradékonyság, a fizikai teljesítőképesség hiánya, koncentrációzavar, levertség, depresszió és más lelki tünetek is.

A mióma gyógyszeres és műtéti kezelése

Nőgyógyászati vizsgálat során állapítják meg a méhmiómát. Szülész-nőgyógyász szakorvosok gyógyszeres vagy műtéti megoldásokat javasolnak. A mióma eltávolító műtét típusa a mióma méretétől és elhelyezkedésétől függ. Családtervezésen túli nők esetében a mióma eltávolítása gyakran jár együtt a méh eltávolításával. A méheltávolításnak különböző típusai ismertek.

Érdemes mérlegelni a méheltávolítással járó előnyöket, hátrányokat, lehetséges szövődményeket.

Jegyzetek

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.