Mozgalmi dal

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Mozgalmi dalnak (vagy mozgalmi indulónak) olyan dalokat nevezünk, melyeket politikai célból írtak. A munkáskultúrában különleges helyet foglalt el a mozgalmi dal. A zene az érzelmek nyelve, ezért a mozgalmi dal is először az érzelmekre hat, könnyen megjegyezhető, egyszerű, jól hangzó dallamával. Ezt a megjegyezhető dallamot kapcsolja össze a dal szövegével, melynek értelme már a politikai agitáció és ideológiai befolyásolás eszköze volt. A dal éneklése gyakran maga is tüntetés, harci cselekedet volt. A mozgalmi dal és a munkadal éltette, összetartotta és egyúttal szórakoztatta a munkásmozgalmi közösségeket.

Menetdal

A katonaság, Honvédség – egyik alapvető kiképzése a menetdal begyakorlása. Amikor menetelnek, egyik parancs: -"Nótát!" Sok katona dal, népdal egyben menetdal is. Ennek ritmusát fölveszi az egység. Egyszerre lépnek (futnak USA egységben), lehet gyorsítani, lassítani szükség szerint a ritmust. Dal közben nincs beszéd (szigorúan büntetik!), mindenkinek énekelni kell. (A hallgatót is büntetik!) A Kossuth-nóta az 1848–49-es szabadságharc legnépszerűbb toborzó dala volt. Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. ^[1]

Puskadal

Jó időben, rossz időben/ Hordom kedves fegyverem./ Összeszoktunk és azóta/Egyre jobban kedvelem.- Tréfás folytatás ...Egyiket a párja kapja, másikat a pártnak adja, a harmadikkal egy a fegyvere./ Hogyha majd az óra ütni fog nekünk,/ Szputnyik száll az égre, pajtás, velünk... Igyekeztek a fegyveres testületekbe toborozni, nemcsak régen. Háry János (opera) Kodály Zoltán

Álcázott mozgalmi dalok

A mozgalmi dalok egy kis része „rejtett tartalommal” indul, mely népdalokra emlékeztethet: idilli képeket, esetleg gyermekdalokra emlékeztető szövegeket tartalmaz az első néhány strófa, melyeket fokozatosan vált fel a politikai mondanivaló.

Erre magyar példa lehet a „Békén szusszan a mackóhad” című dal, mely első ránézésre egyszerű altatódal:

Békén szusszan a mackóhad,
Puha párnán alszik a tó,
Lengő hinta is elszunnyad
Sűrű éj lesz jó takaró

Kicsim álmodj már
Csuda álom száll
Iderepül a szemedre…
Csitt, kicsi, tente,

Csillag gyermeket elringat
odafönn a Hold nagyapó.

A harmadik versszak már teljesen egyértelműen politikai tartalmú:

Jött egy vérpiros október,
Ragyogott a fénye miránk
Munkások hada: tűztenger
Csuda jelt írt égre a láng.

Kicsim álmodj már
Csuda álom száll
Iderepül a szemedre…
Csitt, kicsi, tente,

Új kor éneke szárnyalt fenn,
S belerengett mind a világ.

Ennek példája (vagy paródiája) az 1972-ben készült „Kabaré” című film, mely a hasonló című musical „A holnap az enyém” („Tomorrow Belongs to Me”) dalában mutatta be a náci Németország fiataloknak készült mozgalmi dalát.^[2] A dal egy természeti képpel indít, lágy, dallamos hangokkal, mely fokozatosan csap át kemény politikai mondanivalóba és indulószerű dalba.

Az induló sorok így hangzanak (hozzávetőleges magyar fordításban):

A napsugár nyári meleget sugároz a rétre,
A szarvasbika szabadon száll az erdőben,
De összegyűlnek mind a vihart üdvözölni:
A holnap az enyém.

A hárs levelei lombosak és zöldek,
A Rajna arany folyamát a tengernek adja
De valahol a dicsfény még rejtve várakozik,
A holnap az enyém.

A dal utolsó versszaka pedig így hangzik, melyet a Hitlerjugend fiataljai énekelnek, dobok kísérnek, és közben náci jelképeket lengetnek:

Ó Anyaföld, Anyaföld,
Mutasd meg jeled,
Melyre gyermekeid vártak,
Jő a reggel,
És a világ az enyém,
A holnap az enyém.

Néhány híres mozgalmi dal

A szocializmus indulói, munkásindulók, gyászindulók, alkalmi dalok, úttörődalok

• Internacionálé – „Föl, föl ti rabjai a Földnek…” kezdettel (francia, nemzetközi). [1] (venezuelai változat)
• A párttal, a néppel
• DIVSZ-induló – „Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőért megyünk…” kezdettel. [2]
• Komszomol-induló – „Ajkunkon vidáman új nóta csendül…” kezdettel.
• Felszabadulás dala – „Indulj az útra, és vissza ne nézz…” kezdettel (lásd. még közismert a refrént: „Április 4-ről szóljon az ének…”). Zene és szöveg: Rossa Ernő.
• Fel, vörösök, proletárok – ford. Békés István.
• Bunkócska – „Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót…” kezdettel.
• Lenin-dal vagy Lenin-gyászinduló – ’A rablánc a lábon nehéz volt…’ kezdettel magyarszövegét Rossa Ernő és Szabó Miklós írta. Az orosz eredeti: Замучен тяжелой неволей (Zamucsen tyjazsjoloj nyevolej, A nehéz rabságban eltörődve.); van jiddis nyelvű változata is: אין קאַמף (In Kamf, A harcban; írta David Edelstadt 1889-ben)
• Köszönjük néked, Rákosi elvtárs!…
• Puskadal – „Jó időben, rossz időben…” kezdettel.
• Munkás gyászinduló – „A zsarnokság dőzsölt és ülte torát…” kezdettel.
• Mint a mókus fenn a fán… (magyar)
• Itt van május elseje…
• Bécsi munkásinduló – „Munka hadának a lépte dobog”… kezdettel (osztrák)
• Avanti popolo – „Előre, győzni kell…” kezdettel (olasz),^[3] ford. Gál Zsuzsa
• Warszawianka vagy Varsavjanka – „Rontása tört ránk a dúló viharnak…” kezdettel (lengyel) V. Bjelij feldolgozása, ford. Gáspár Endre
• Amuri partizánok dala – „Völgyvidéken és hegygerincen át…” kezdettel (szovjet, orosz) Aturov, ford. Zsombori János
• Poljusko polje – „Vár ránk a síkság…” kezdettel (szovjet, orosz) Knyipper, ford. Raics István
• Vörös Csepel – „Még, még, még és még” kezdettel. zene: Hanns Eisler, magyar szöveg: Hidas Antal
• Munkásőrinduló – „Tűzcsillagunk sugara árad e tájon” kezdettel,Juhász Frigyes és Rossa Ernő.
• Fel ifjúság a szocializmusért – „Lányok, fiúk, ha lelkesít a tett” kezdettel
• A kommunizmus himnusza – „Egy kézfogás felér a harcban” kezdettel
• Kodály Zoltán – Raics István: Úttörő induló
• Sej, a mi lobogónkat a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének indulója, Jankovich Ferenc szövege, moldvai népdalra.

Forradalmi és szabadságharcos dalok

A francia forradalom idejéből

• Koldusok éneke, francia forradalmi dal („Föl koldus véreim, új nap kél, Piros ünnepi hajnal ébred.”).^[4]
• La Carmagnole, „A gaz bitangnak terve ez…” kezdettel (francia forradalmi dal), fordította Gerő György.
• Marseillaise vagy A szabadság himnusza (ma Franciaország himnusza), Rouget de L'Isle^[5]„Előre ország népe, harcra…” Jankovich Ferenc fordítása. (Nem lesz a tőke úr mirajtunk/ Elvész, aki a múltnak él – munkásmozgalmi változat)
• Lengyelország himnusza Józef Wybicki írta 1797-ben, Jan Henryk Dąbrowski csapatainak írta, a Dąbrowski-mazurka dallamára.

Egyéb háborúk, polgárháborúk és forradalmak idejéből

• Madrid védői vagy A nemzetközi brigádok indulója, „Madrid határán állunk a vártán…” kezdettel. Komját Aladár, Arma Pál (1936, a spanyol polgárháború köztársasági erőinek dala).
• Bella ciao – „Eljött a hajnal…” kezdettel. (Olasz partizándal, ismeretlen szerző műve, a II. világháborúban terjedt el). [3]
• Guantanamera – „Egyenes derékkal jöttem…” kezdettel. 1928, 1958 José Martí (kubai mozgalmi dal).^[6]
• János bácsi a csatában A parodizált dal az északiak John Brown’s Body című katonaindulója az amerikai polgárháború idejéből. Mozgalmi változat refrénje: „Élesebb legyél a késnél,/ Harcosabb a szenvedésnél;/ Mert az ember másokért él;/ S ez a legszebb mesterség.” Kimaradt az 1959-es KISZ daloskönyvből. ^[7]

Hungarista indulók

• Ébredj, magyar! – A Hungarista Mozgalom hivatalos indulója. Zene: Sámy Zoltán, szöveg: Uy Károly és Bitskey Miklós. [4]
• Testvér, elég a szolgaságból! – A nyilas munkástagozat népszerű indulója volt. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után Hungarista Győzelmi Induló néven lett ismert. [5]
• Kitartás – "Új harcra föl, int már a hajnal..." kezdetű dal.

Kiadások

• Indulj velünk, dalolj velünk! Dalszövegek; Szikra, Budapest, 1946
• Magyar Szabadságharcos Szövetség; Szikra Ny., Budapest, 1949
• Szállj, te büszke ének! Honvéd daloskönyv (a Honvédelmi Minisztérium Főcsoportfőnökségének kiadása 1950. Hungária Hírlapnyomda, Budapest)
• Dalolj velünk! Indulók, mozgalmi dalok szövegei; KISZ, Budapest, 1957
• Daloskönyv; KISZ Pest Megyei Bizottsága Ligeti Károly Vezetőképző Iskola, Sződliget, 1977

Irodalom

• Nemcsik Pál: A magyar bányamunkásság zenei élete. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 9633304768
• Tokaji András: Mozgalom és hivatal. Tömegdal Magyarországon 1945–1956. Zeneszociológiai vitairat; Budapest, 1983. Zeneműkiadó. ISBN 9633304601
• Tokaji András: Zene a sztálinizmusban és a Harmadik Birodalomban. Budapest, 2000. Balassi K. ISBN 9635063385

Jegyzetek

További információk

• [6] további mozgalmi dalok hallgathatók itt
• [7]-és olvashatók kottával itt
• [8] A Lenin-dal és a Munkás-gyászinduló kialakulása
• Arbeiter lieder, koeln-bonn.dgb.de (németül)

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tömegdalok témában.