Orhán oszmán szultán

Orhán
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1326 – 1362 tavasza
Elődje	I. Oszmán
Utódja	I. Murád
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1281/1284 Söğüt
Elhunyt	1362 márciusa/áprilisa (81 évesen) Bursa
Nyughelye	Bursa
Édesapja	I. Oszmán
Édesanyja	Malhun Hatun
Testvére(i)	Hacıkemaleddinoğlu Alaeddin Fatma Hatun
Házastársa	Nilüfer Hatun Asporça Hatun Theodora Kantakuzini Eftandise Hatun
Gyermekei	I. Murád oszmán szultán Süleyman Paşa Halil Bey
Orhán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Orhán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orhán, régies írásmóddal Urchán^[1] (Söğüt, 1281/1284 – Bursa, 1362 márciusa/április vége) volt az újonnan megalakult Oszmán Birodalom beje 1326 és 1362 között.

Élete

Bursa elfoglalása

I. Oszmán fiaként született 1281 körül. Édesapja halála után, 1326-ban lépett a trónra.^[1] Uralkodása kezdetén elfoglalta a megerősített Bursát, ahol magának díszes palotát épített.^[1] A palota kapuja fölé a "magas porta" feliratot vésette.^[1] Ezzel a névvel azontúl országuk fővárosát jelölték a törökök.^[1]

Eljutás a Fekete-tengerig

Orhán kiterjesztette birodalmának határait a Propontiszig és a Hellészpontosz szorosáig.^[1]

Európa kapuja

Orhán fia, Szulejmán 1356-ban – Gallipoli erősségét elfoglalva – Európa földjére lépett^[1] Így az Oszmán Birodalom egy nagyon fontos hídfőhöz jutott, amelynek segítségével átjárhattak Európába.^[forrás?] Orhán – miután tanácskozott öccsével Alaeddinnal az elfoglalt területek polgári kormányzása felől – megvetette alapját az oszmán államjognak.^[1] Ezek után az országot 3 katonai kerületre (szandzsák) osztotta, öccsét pedig kinevezte a birodalom első nagyvezírivé.^[1] Orhán egyik legnevezetesebb alkotása az állandó hadsereg megalapítása volt, amely katonáit a keresztény fiúgyermekek szolgáltatták.^[1] E hadtestet alapítója "jenicseri" ("janicsár") azaz "új csapatnak" nevezte el.^[1] A janicsárság volt a szigorúan fegyelmezett, jól begyakorolt gyalogság magva.^[1] A hadsereg másik részét a szpáhik, a rendes lovasok alkották, amelynek legénységét – öröklött hadkötelezettsége fejében – a meghódított területeken jobbágyi javadalmak élvezetével jutalmazták.^[1] Az Európában ekkoriban még ismeretlen katonailag és polgárilag szervezett állandó hadseregben gyökerezett az oszmánok hatalmának túlsúlya ellenségeik fölött.^[1]

Házasság

Anatólia legnagyobb részének meghódítása után Orhán feleségül vette Helént, VI. (Kantakuzénosz) János (V. (Palailogosz) János bizánci császár ellenfele) leányát, és segítette ennek trónra jutását.^[forrás?]

Utódlás

Orhán 36 évnyi uralom után mintegy 81 évesen hunyt el 1362 tavaszán, birodalmát pedig fia, I. Murád örökölte.

Gyermekei

• ismeretlen asszonytól:
  • Szulejmán pasa (1316 – 1357)
  • Szultán bej (1324 – 1362)
  • Khadijah Khanum
• 1299-ben Orhán feleségül vette Nilüfer Hatun (? – 1359). 2 gyermekük született:
  • I. Murád (1319/1326 – 1389. június 15.)
  • Kaszim (? – 1346)
• Orhán 1316-ban feleségül vette a bizánci Aszporsát. 2 gyermekük született:
  • Ibrahim (1316 – 1362)
  • Fatima
• Orhán 1345-ben feleségül vette Theodórát, IV. István Uroš szerb cár leányát. Gyermekük nem ismert.
• Orhán 1346-ban feleségül vette Theodóra Mária Kantakuzéné (1332 – ?) bizánci hercegnőt, VI. János bizánci császár leányát. Két gyermekük született:
  • Ibrahim (? – 1362)
  • Halil (1347 – 1362)

Jegyzetek

1. ↑ ^{a b c d e f g h i j k l m n} Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Elődje: I. Oszmán

Oszmán szultán 1326 – 1362

Utódja: I. Murád