Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Magyarországon „a népgazdaság szempontjából jelentős műszaki fejlesztési ügyekben a Minisztertanács tanácsadó szerve” volt. Országos hatáskörű szervként meghatározott körben (pl. kutatási-fejlesztési programokkal, központi információs rendszerrel kapcsolatban) irányítási és jogalkotási feladatokat is ellátott. A rendszerváltás után kutatási-fejlesztési minisztériumi szerepet szántak neki,[1] a vezetője tárcanélküli miniszter volt. 1994-től előbb minisztériumi főosztállyá degradálódott, a későbbiekben egyre inkább jelentőségét veszítette.[1] Az eredeti rangját már nem tudta visszanyerni, míg végül 2003-ban ezen a néven megszüntették, jogait és tevékenységét más szervezetek vették át.

Története

Létrehozása

1961-ben hozták létre. Elnökét és elnökhelyetteseit a Minisztertanács nevezte ki.

Működése

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A rendszerváltás előtt

A rendszerváltás előtt részben tanácsadótestületként, részben pedig – önálló koncepciók, stratégiai javaslatok kidolgozása, kidolgoztatása révén, az MTA-val együttműködve – a kutatás-fejlesztés (K+F) terület önálló formáló szerveként működött.[1]

1990-1994

A rendszerváltás után az Antall-kormány koncepciójának megfelelően (lényegében K+F minisztériumként tekintettek az OMFB-re), Pungor Ernő irányításával új alapokra helyezték a K+F finanszírozást.[1] Megindultak a szakmai (K+F) pályázatok, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését, a K+F területnek a felsőoktatási kutatási potenciállal való széles körű integrációját az OMFB messzemenően támogatni igyekezett.[1] Az 1988-ban létrehozott Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMÜFA)[2] elosztásában az OMFB-nek korábban csak javaslattételi joga volt,[3] 1994-től a kezelője lett.[4]

Megszűnése

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény[5] szüntette meg.

A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 158/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 252/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet; a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól szóló 251/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet; az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságról szóló 226/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet; valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok céljára rendelt előirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 27/2002. (V. 17.) OM rendelet. .[6] A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatot, illetve a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzatot megillető követeléseket és az azokat terhelő kötelezettségeket az Alap vette át.[7]

Ahol jogszabály fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatot, illetve fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzatot említ, ott e törvény hatálybalépését követően az Alapot kell érteni.[8] Ahol jogszabály Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot említ, ott e törvény hatálybalépését követően Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot kell érteni.[9]

Feladatköre

  • a műszaki fejlesztési és kutatási irányelvek kidolgozása
  • a minisztériumok és országos hatáskörű szervek műszaki fejlesztéssel és kutatással kapcsolatos irányító tevékenységének összehangolása.

Vezetői

  • Kiss Árpád elnök, miniszteri rangban (1961. szeptember 13. – 1967. április)
  • Ajtai Miklós elnök, 1970. augusztus 18-tól 1978. január 15-ig
  • Pál Lénárd elnök 1978–1980-ban, majd 1984–1985-ben
  • Tétényi Pál elnök 1985 és 1989 között
  • Pungor Ernő 1990. december és 1994 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot vezető tárca nélküli miniszterként tagja volt az Antall-kormánynak
  • Nyíri Lajos elnök volt 1998-ban[10]

Fontosabb rendeletei

  • 1/1969. (IV. 27.) OMFB rendelet a Budapesti Nemzetközi Vásáron közszemlére kiállított szabadalmazható találmányok, minták és védjegyek időleges oltalmáról
  • 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról
  • 1/1970. (VI. 11.) OMFB rendelet Országos Meteorológiai Szolgálat szervezéséről
  • 2/1970. (VII.1.) OMFB-IM együttes rendelet a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról
  • 3/1970. (XI.5.) OMFB rendelet a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodás Nizzai Szövegének végrehajtási szabályzatáról
  • 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartásáról
  • 1/1972. (V. 27.) OMFB rendelet a nukleáris anyagok nemzetközi ellenőrzéséről
  • 11/1986. (IX. 11.) IM rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtására vonatkozó 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet módosításáról
  • 4/1983. (V. 12.) IM rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtására vonatkozó 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet módosításáról

Kapcsolódó szócikkek

  • Kroó Norbert
  • Hevesi Gyula
  • Kolos Richárd elnökhelyettes
  • Osztrovszki György 1964-től 1967-ig az OMFB elnökhelyettese
  • Török Ádám 1999 és 2000 között egy éven át az OMFB Hivatalának elnöke államtitkári rangban.
  • Palkovics László 2001-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke lett.
  • Winter Ernő az OMFB alapító tagja [forrás?]
  • M0-s autóút (Magyarország)
  • Szili Katalin az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Tanácsának tagja is volt.
  • Kortárs Építészeti Központ A hetvenes évekbeli irodaépület régebben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) székháza volt.
  • Stefán Mihály 1983-tól 1986-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője volt
  • Páczelt István
  • Gillemot László
  • Magyarország tárca nélküli minisztereinek listája
  • Bokor József (villamosmérnök) 2002-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja
  • Závodszky Péter 1999-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja lett
  • Horn Péter 1975-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Tanácsa tagjává választották.
  • Ipari Formatervezési Tanács Irodája Formatervezési Tanács Irodája (1975-2002), korábban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik szervezeti egysége
  • Sebestyén János (villamosmérnök)
  • Vajda György 1970 és 1990 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja,
  • Pakucs János 1991-től az akkori Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja,
  • Benedikt Ottó Közreműködött az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság létrehozásában, amelynek elnökségi tagja is volt.
  • Keviczky László az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságba is bekerült.
  • Boross-kormány
  • Katona Szabó Erzsébet kapta Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nívódíját (1997);
  • A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjai
  • Bognár Géza 1962-től haláláig tagja, majd elnökségi tagja volt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak,
  • Temesszentandrási Guido 1968-tól 1979-es nyugdíjba vonulásáig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője volt.
  • Doubravszky Sándor 1990-91-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által létrehozott szakértői bizottság vezetője
  • Geleji Frigyes kapott megbízást 1979-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) könnyűipari és szolgáltatásfejlesztési főosztályának
  • Ginsztler János a Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban tevékenykedett. 2004-ben a Magyar Szabványügyi Testület vezetésével
  • Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége
  • Marosán György (tanár)

Források

  • Új magyar lexikon. Kiegészítő kötet 1962 – 1980 473. old.
  • 1017/1961. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felállításáról
  • 38/1991. (III. 1.) Korm. rendelet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatáról, hatásköréről, szervezetéről és működéséről
  • 143/1994. (XI. 10.) Korm. rendelet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatáról, hatásköréről, szervezetéről és működéséről
  • 147/1998. (IX. 16.) Korm. rendelet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságról
  • Akadémiai kislexikon. Bp. 1990. II. kötet 352. old.
  • 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

Jegyzetek

  1. a b c d e Balázs Ervin:Volt egyszer egy kutatás-fejlesztési bizottság Archiválva 2014. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben MNO, 2007. április 25. (hozzáférés: 2015. november 3.)
  2. 1988. évi XI. törvény a központi műszaki fejlesztési alapról (hozzáférés: 2015. november 3.)
  3. 1988. évi XI. tv. 10. § (2) bek.
  4. 1993. évi CXI. törvény a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről 58. § (1) bek. (hozzáférés: 2015. november 3.)
  5. 2004. január 1-jén lépett hatályba
  6. 2003. évi XC. törvény 16. § (1) bek.
  7. 2003. évi XC. törvény 16. § (2) bek.
  8. 2003. évi XC. törvény 16. § (3) bek.
  9. 2003. évi XC. törvény 16. § (4) bek.
  10. http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/199804/gacs.html