Osztrák államszerződés

Osztrák államszerződés
Aláírás dátuma1955. július 27.
Aláírás helyeBécs, Ausztria
Aláírók Ausztria
 Franciaország
 Szovjetunió
 Egyesült Királyság
 Amerikai Egyesült Államok
 Jugoszlávia
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák államszerződés témájú médiaállományokat.

Az osztrák államszerződés (németül: Österreichischer Staatsvertrag [ˈøːstəraɪçɪʃɐ ˈʃtaːtsfɛɐ̯ˌtraːk]) vagy osztrák függetlenségi szerződés (teljes címe: Szerződés a független és demokratikus Ausztria visszaállításáról), aláírva Bécsben 1955. május 15-én (németül: németül: Staatsvertrag betreffend die Wiederherstellung eines unabhängigen und demokratischen Österreich, unterzeichnet in Wien am 15. Mai)). A szerződés újra szuverén állammá tette Ausztriát.[1] 1955. május 15-én írták alá Bécsben, a Belvedere kastélyban a szövetséges megszálló hatalmak (Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) és az osztrák kormány között. A szomszédos Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság később csatlakozott a szerződéshez. A szerződés hivatalosan 1955. július 27-én lépett hatályba.[2]

Általánosságok és szerkezet

A szerződés újra létrehozta a szabad, szuverén és demokratikus Ausztriát. A szerződés alapja az 1943. október 30-i moszkvai nyilatkozat volt. A megállapodás és mellékletei szovjet olajmezők koncessziójáról és a kelet-ausztriai olajfinomítók tulajdonjogáról, valamint a Duna-Gőzhajózási Társaság vagyonának a Szovjetunióra való átruházásáról rendelkeztek.[2]

A szerződés aláírói

Megszállási övezetek Ausztriában, 1945–1955
  • Szövetséges külügyminiszterek:
  • A megszálló hatalmak főbiztosai:
    • Ivan Iljicsov (Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége)
    • Geoffrey Wallinger (Egyesült Királyság)
    • Bécsi megszállási övezetek, 1945–1955
      Llewellyn Thompson (Amerikai Egyesült Államok)
    • Roger Lalouette (Franciaország)
  • Osztrák külügyminiszter:

A szerződés kilenc része

  • Preambulum
  • Osztrák államszerződés Dulles, Thompson, Pinay, Lalouette és Leopold Figl osztrák külügyminiszter aláírásával
    Politikai és területi rendelkezések
  • Katonai és légi közlekedésre vonatkozó rendelkezések
  • Jóvátétel
  • Tulajdonjog, jog és érdekek
  • Gazdasági kapcsolatok
  • A jogvitákra vonatkozó szabályok
  • Gazdasági rendelkezések
  • Záró rendelkezések

Előzmények

Az első tárgyalási kísérleteket a háború utáni első kormány tette meg. Ezek azonban kudarcba fulladtak, mert a szövetségesek előbb békeszerződést akartak Németországgal. A hidegháború kialakulásával a szerződés megkötése egyre kevésbé vált valószínűvé. Ausztria azonban sikeresen megtartotta Karintia részét az újjáéledő Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követeléseivel szemben, bár az 1919-ben Olaszország által az Osztrák–Magyar Monarchiától elcsatolt Dél-Tirolról való esetleges újraegyesítés kérdését nem tárgyalták. A tárgyalási légkör Joszif Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálával javult, és a szovjet külügyminiszterrel, Molotovval folytatott tárgyalások 1955 februárjában biztosították az áttörést.[3]

A szerződés fontosabb pontjai

Az általános rendelkezések és az osztrák állam elismerése mellett a szlovén és a horvát kisebbség kisebbségi jogait is kifejezetten részletezték. Az Anschluss (Ausztria politikai egyesülése Németországgal), ahogyan az 1938-ban történt, tilos volt (Ausztria szuverenitásának és függetlenségének német elismeréséről és az Ausztria feletti területi követelésekről való német lemondásról később, a Németországra vonatkozó végleges szabályozásról szóló szerződésben (1990) – a meglévő határokkal kapcsolatban – általánosságban, de nem konkrétan rendelkeztek). A náci és fasiszta szervezeteket betiltották.

Az osztrák semlegesség valójában nem szerepel a szerződés eredeti szövegében, hanem a parlament 1955. október 26-án deklarálta, miután a szerződés értelmében az utolsó szövetséges csapatoknak is el kellett hagyniuk Ausztriát.

Következmények

A szerződés eredményeként a szövetségesek 1955. október 25-én elhagyták az osztrák területet. Október 26. nemzeti ünnep lett (1965-ig a zászló napjának nevezték). Néha úgy gondolják, hogy a szövetséges csapatok kivonulására emlékezik, de valójában Ausztria semlegességi nyilatkozatát ünnepli, amelyet 1955. október 26-án fogadtak el.

Jegyzetek

  1. (2021. november 1.) „The Austrian State Treaty and the Cold War: Contending Perspectives”. Journal of Cold War Studies 23 (4), 211–245. o. DOI:10.1162/jcws_c_01045. ISSN 1520-3972.  
  2. a b A Calendar of Soviet Treaties 1917-1957. Stanford: Stanford University Press, 328. o. (1959. május 13.) 
  3. Austrian State Treaty, 1955. 2001-2009.state.gov , 2008. július 18. (Hozzáférés: 2017. június 15.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Austrian State Treaty című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Nemzetközi katalógusok
  • Történelem Történelemportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap