Payr Sándor

Payr Sándor
1930-ban
Született	1861. február 25.[1] Pápa
Elhunyt	1938. január 30. (76 évesen)[1] Sopron
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	evangélikus lelkész teológus egyháztörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Payr Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Payr Sándor (Pápa, 1861. február 25. – Sopron, 1938. január 30.) evangélikus pap, egyetemi tanár, egyháztörténész, egyházi író.

Életpályája

Payr Sámuel és Feigl Erzsébet iparos szülők fiaként született. Teológiai tanulmányait 1881 és 1884 között Sopronban és Bázelben végezte. Előbb Sárváron, majd 1886-tól Győrben volt segédlelkész, 1888–1896 között pedig a ma Pusztavámhoz tartozó Ondódon töltötte be a lelkészi állást. Az 1889–1890-es tanév első félévében a soproni evangélikus teológiai akadémián lett tanár, 1896-tól pedig püspöki titkár Pápán. 1899-től ismét visszament a soproni evangélikus teológiai akadémiára tanárként. 1923-tól 1930-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetem Sopronba kihelyezett hittudományi karán nyilvános rendes tanár.

Munkássága

• Lefordította Hans Sachs versét: A Wittenbergi fülemile (Pozsony, 1893).
• Jelentősek a magyar evangélikus egyház történetére vonatkozó kutatásai is, azonban ezeknek gyakran szarvas hibája a pontatlanság, pl. helytelenül használ vagy ír le helyneveket, személyneveket és időpontokat.

Művei

Folyóiratcikkek

Cikkei az Evangélikus Népiskolában (1889. A magyar protestáns vallásos költészet napjainkban, 1894. A régi tanító világ emlékeiből, a sárvári tanítófizetés a Nádasdy grófok idejében, 1895. Iskolai kakasviadalok a XVI. században, 1903. Mária Terézia halálára írt egyházi énekek, A dunántúli ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület vázlatos története, 1904. (Tompos Balázs búcsúztatója); az Evangelikus Egyház és Iskolában (1889. Előítélet és balvélemény protestáns egyházainkban, 1891., 1892. Énekügyi mizériák, 1893. A magyar gályarabok éneke, Egy püspöki utód, aki nem engedelmeskedett az elődjének, Ifjúsági énekeskönyveink, 1894. Magyar énekeskönyveink dallamai, Az egyház heverő kincsei, 1895. Történeti adatok a dunántúli evangélikus püspökök és kerületi felügyelők sorrendjéhez, 1896. Berzsenyi Dániel az eklézsiában, hazai egyházunk a történetírók ítélőszéke előtt, 1898. Öreg Aáchs Mihály 1646–1708., Adalék egyházi énekirodalmunk történetéhez, 1900. A Concordiakönyv legrégibb magyar fordítása, 1901. Egyházi zenénk magyarsága, Az egyszerű és ritmikus chorál kérdése, 1903. Klutsovszky Mihály pasquillusa és Bozzay György fátuma); A mi Otthonunkban (1893. Egyházi lantosaink a szabadságharc kitörésekor, Az eklezsia humora, 1894. Nádasdy Tamás gróf családi öröme, Egyházi énekfordítások); az Evangélikus Családi Lapokban (1895. Luther éneke: »Erős várunk« története, 1896. Bárány György útja Tolnába, A komagarus); a Jó Pásztorban (1899. Csepreg utolsó evangélikus predikátorai, 1903. Nádasdy Ferkó a bécsi deák); a Protestáns Szemlében (1898. Az evangelikus Csepreg pusztulása, 1903. Pázmány és Lamormain titkos tanácsa a nagyszombati egyetem megnyitó ünnepén, 1904. Draskovich György, győri püspök, a soproni jezsuita kollegium alapítója); a Protestáns Papnak is munkatársa volt.

Későbbi cikkeiből:

• Draskovich György, a soproni jezsuita kollégium alapítója (Protestáns Szemle, 1904.)
• A reformáció évszázados ünnepei hazánkban (Protestáns Szemle, 1911.)
• Magyari István és Báthory Erzsébet (Protestáns Szemle, 1912.)
• Révay Judit (Protestáns Szemle, 1913.)
• Dévai Mátyás Luther Márton házában (Protestáns Szemle, 1917.)
• Beethoven halhatatlan szerelmesének hitehagyott őse (Protestáns Szemle, 1927.)
• Ribini János (Evangélikus Élet, 1933.)

Könyvek

• Az Isten igaz szolgájának jó élete. (Andreae pastoralisa versben). (Pozsony, 1890.)
• Christliches Gesangbuch zum Gebrauch für die evang. Gemeinde Ondód. (Oedenburg, 1891.)
• A Megváltó könnyei. Egyházi beszéd. (Sopron, 1891.)
• Templomépítő egyház a hitromboló század végén. (Székesfehérvár, 1893.)
• A wittenbergi fülemile. (Hans Sachs verseinek fordítása bevezetéssel). (Pozsony, 1893.)
• Fábry Gergely, dunántúli evang. püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monografia. (Budapest, 1894.) (Luthertársaság XIX. kiadványa).
• Nádasdy grófék házatája. (Budapest, 1896.) (Koszorú XIII.).
• Telekesi Török István. (Budapest, 1896.) (Különnyomat az 1895. Protestáns Szemléből).
• Magyar pietisták a XVIII. században (Budapest, 1898.)
• Magyar protestáns egyháztörténet. (Budapest, 1898.) (Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványa 10.).
• A nádorispán udvara. Történeti kép a reformáczió korából. Irta és a csánigi evang. nőegylet vallásos estéjén 1902. decz. 7. felolvasta. (Sopron, 1903.) (Különny. a csánigi evang. nőegylet által kiadott Emléklapokból).
• Kőszeg és vidéke evang. egyházunk történetében. (Sopron, 1904.)
• A Perlakyak négyszázados ároni háza. (Budapest, 1905.)
• Mária, a humanista magyar királyné. (Budapest, 1905.)
• Erdősi Sylvester János. (Budapest, 1905.)
• Mária Dorottya… (Budapest, 1906.)
• Muzsaji Wittnyédy István. (Budapest, 1906.)
• „Hárfahangok” (1906)
• Negyedfélszázados főiskola Sopronban. (Sopron, 1907.)
• A pietismus paedagogikája. (Pozsony, 1908.)
• Kanizsai Orsolya. (Budapest, 1908.)
• Mária Dorottya nádorasszony. (Budapest, 1908.)
• A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. (Budapest, 1910.)
• Egyházi emlékek Urai-Újfalunak és vidékének múltjából. (Budapest, 1910.)
• Egyháztörténeti emlékek (I. k.). (Sopron, 1910.)
• Soproni zenetörténeti emlékek. (Sopron, 1911.)
• Gr. Teleki Józsefné Királyfalvi Roth Johanna. (Sopron, 1913.)
• Protestáns volt-e Nádasdy Tamás? (Budapest, 1914.)
• Bocskay hadai Sopronban. (Sopron, 1914.)
• Lacknec Kristóf tudós társasága. (Sopron, 1915.)
• Flacianus lelkészek Magyarországban. (Pozsony, 1916.)
• Nemesi akadémia Harkán II. József korában. (Sopron, 1916.)
• Diaetai szállás Sopronban 1681-ben. (Sopron, 1916.)
• A régi ev. temető Sopronban. (Sopron, 1917.)
• A soproni ev. egyházközség története. (I. k.). (Sopron, 1917.)
• Nagy György és a harkai iskola II. József korában. (Sopron, 1917.)
• Ferenc József és a protestánsok. (Sopron, 1917.)
• Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. (Sopron, 1918.)
• A régi soproni városház és várostorony. (Sopron, 1918.)
• Luther wormsi hitvallása. (Sopron, 1921.)
• A dunántúli ev. egyházkerület története (I. k.). (Sopron, 1924.)
• Széchenyi vallásos lelkülete. (Budapest, 1926.) (II. kiad. 1941.)
• Luther és az egyházi ének. (Debrecen, 1926.)
• Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. (Budapest, 1928.)
• Cordatus Konrád könyvecskéje Magyarország és Ausztria romlásáról. (Budapest, 1928.)
• A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. (Budapest, 1928.)
• A magyar prot. gályarabok. (Budapest, 1928.)
• Luther és a magyarok. (Budapest, 1930.) | Luther és a magyarok
• Gyurátz Ferenc életrajza. (Sopron, 1931.)
• Emlékezés dr. Lackner Kristóf soproni polgármesterről. (Sopron, 1932.)
• A nemeskéri artikuláris evangélikus egyházközség története. (Sopron, 1932.)
• Sármelléki Nagy Benedek mint énekíró. (Sopron, 1934.)
• A magyar protestáns papi öltöny története. (Sopron, 1935.)

Könyvfejezetek

• Az ágostai hitvallás története Magyarországban (A „Hitvallás és tudomány” c. könyvben). (Sopron, 1930.)
• Testvéri közösség magyar prot. énekeskönyveinkben (A „Kálvin és a kálvinizmus” c. könyvben.). (Debrecen, 1936.)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 377. o.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905. 603–605. o.   [1]
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8   [2]
• Payr Sándor. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)