Preszlatince

Preszlatince (Preslatinci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Drenye
Jogállás	falu
Irányítószám	31418
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	136 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	119 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 18° 19′ 11″45.36, 18.31972245.360000°N 18.319722°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 18° 19′ 11″45.36, 18.31972245.360000°N 18.319722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Preszlatince témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Preszlatince (horvátul: Preslatinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 35, közúton 54 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkság szélén, Kucsance és Galsinc között, a Karašica völgyében fekszik.

Története

A drenyei plébánia historia domusa szerint a falu már a középkorban is létezett. Írásos forrás ezen a néven nem említi, de 1435-ben Hermánvára tartozékai között szerepel egy „Preznothynch” nevű birtok, a Garaiak birtokai között pedig 1506-ban említenek egy „Presthwotyncz” nevű települést,^[2] amely azonos lehet a mai településsel. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet. A török uralom idején a környező településekhez hasonlóan feltehetően a diakovári szpáhiluk része volt. A török kiűzése után 1702-ben „Presznotincze” alakban lakosság nélkül említik.

Az első katonai felmérés térképén „Preszlatincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Preszlatincze” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Preslatincze” néven 48 házzal, 226 katolikus és 45 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4] A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be.

A településnek 1857-ben 260, 1910-ben 383 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 23%-a magyar, 7%-a német, 3%-a szlovák, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 160 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1933-ban építették. A drenyei plébánia filiája.

Sport

Az NK „Slavonac” Preslatinci labdarúgóklubot 1978-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

DVD Preslatinci önkéntes tűzoltóegylet.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
• Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Zlatko Karač: Srednjovjekovne utvrde, gradine i gradišta na području Đakovštine (horvátul)