Provence-i Margit francia királyné

Provence-i Margit
Franciaország királynéja
Uralkodási ideje
1234 – 1270
Elődje	Kasztíliai Blanka
Utódja	Aragóniai Izabella
Uralkodóház	Barcelonai-ház
Született	1221[1][2][3][4][5] Forcalquier Brignoles
Elhunyt	1295. december 20. (73-74 évesen)[4] Párizs
Nyughelye	Saint Denis
Édesapja	IV. Rajmund Berengár provence-i gróf
Édesanyja	Savoyai Beatrix
Testvére(i)	Sancie de Provence Provence-i Eleonóra I. Beatrix provence-i grófnő
Házastársa	IX. Lajos francia király
Gyermekei	Blanche de France Izabella navarrai királyné Louis de France III. Fülöp francia király John of France Jean Tristan de Valois I. Pierre d’Alençon Blanche de France Margarita de Francia Robert de Clermont Franciaországi Ágnes burgundi hercegné
A Wikimédia Commons tartalmaz Provence-i Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.

IV. Rajmund Berengár provence-i gróf és Savoyai Beatrix lánya volt, házasságát az energikus özvegy királyné, Kasztíliai Blanka szervezte meg Lajossal. 1234. május 27-én Sens városában esküdtek egymásnak örök hűséget, és házasságuk során tizenegy gyermeket nemzettek.

Margit anyósához hasonlóan határozott, kemény és tehetséges asszony volt: férjét 1248-ban elkísérte a VII. keresztes hadjáratra, Egyiptomba, ahol Lajos fogsága idején hivatalosan is ő vezette a keresztes hadakat. 1254-es hazatértükig három gyermekük született a Közel-Keleten. Ezt követően nem sokat hallani róla: gyermekeivel foglalkozott, és kegyes életet élt.

Lajos 1270-es tuniszi halálát követően Margit igyekezett befolyása alatt tartani fiát, Merész Fülöpöt, és többször megpróbálta 1267-ben elhunyt húga, Beatrix örökét visszaszerezni sógorától, Anjou Károlytól. 1278-ban Margit egyetlen életben maradt testvéréhez, Angliai Eleonórához, III. Henrik angol király özvegyéhez és I. Eduárd anyjához fordult, hogy fia segítségével harcot indítson közös jogaikért, ám a hat évig húzódó konfliktust IV. Márton pápa közbenjárásával végül békésen sikerült rendezni: a királynék lemondtak követeléseikről.

Provence-i Margit ösztönzésére két életrajz is született férjéről: egy Jean de Joinville champagne-i sénéchal és egy a királyné gyóntatójának tollából, melyek egyfelől számos emberi epizóddal gazdagítják ismereteinket a később szentté avatott uralkodóról, másrészt kegyességét hangsúlyozzák.

Margit élete végén Saint-Marcelbe, az általa alapított Szent Klára minorita zárdába vonult vissza lányával, Blanche-sal. Halálhírére I. Eduárd körlevélben rendelte el, hogy országa minden püspöke imádkozzon nagynénje lelki üdvéért.

Házassága és gyermekei

1234. május 27-én Sens-ben ment feleségül az abban az évben nagykorúvá vált Szent Lajoshoz. 11 gyermekük született:

• Blanche (1240–1243),
• Izabella (1242–1271), 1258-ban II. Theobald navarrai királyhoz és Champagne grófjához ment feleségül.
• Louis (1244. február 20. – 1260)
• Merész Fülöp (1245. május 1. – 1285. október 5.)
• Jean (1248)
• Jean-Tristan (1250 – 1270. augusztus 3.), Valois és Nevers grófja, 1266-tól Yolande de Bourgogne férje.
• Pierre (1251–1284), Alençon és Perche grófja. 1272-ben vette feleségül Jeanne de Châtillont.
• Blanche (1252–1320), 1269-ben Ferdinand de la Cerda kasztíliai infáns felesége.
• Marguerite (1254–1271), 1270-ben ment feleségül I. (Győzedelmes) János brabanti herceghez.
• Robert (1256–1317), Clermont grófja, 1279-től Béatrice de Bourgogne férje, a Bourbon-dinasztia őse.
• Ágnes (1260–1327), 1279-től II. Róbert burgundi herceg felesége.

Jegyzetek

Források

• Portrait d’une reine de France – Marguerite de Provence (francia nyelven). radiofrance.fr. (Hozzáférés: 2024. február 28.)