Ruzitska József : Életrajza, Munkássága, Művei, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Ruzitska József

Ruzitska József
Életrajzi adatok
Született	1775 Pápa
Elhunyt	1823 után
Tevékenység	zeneszerző, karmester

A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzitska József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ruzitska József (Pápa, 1775 – Itália?, 1823 után) zeneszerző, karmester.

Életrajza

1820 – a nagyenyedi József ezred karnagya.
1821 – a nagyváradi színháznál zeneszerző.
1822 – 1823. a Kolozsvári Színház karnagya.
1822. december 26. – Béla futása, az első magyar történelmi opera bemutatása Kolozsváron^[1]
Kolozsvári tartózkodása után Bethlen Ferenc gróf szolgálatában a bethleni cigányzenekar vezetője volt.
1823-ban Itáliába utazott, az életének további eseményei ismeretlenek.

Munkássága

Ő szerezte az első két magyar történelmi operát, a Béla futását és a Kemény Simont. Az előbbi kéziratos partitúráit (három, egymástól többé-kevésbé eltérő változatban 1837–38 között Heinisch József dolgozta át) a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtára, Ernst Lajos gyűjteménye és a budapesti Operaház könyvtára, utóbbiét a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának zenei osztálya őrzi.

Művei

Arany idők (1821), daljáték 2 részben (szöveg: Wándza Mihály)
Béla futása (1822), opera 2 felvonásban (szöveg: August von Kotzebue nyomán Kótsi Patkó János, Kisfaludy Sándor)
Kemény Simon, avagy dicsőség a hazáért meghalni (1822), opera 2 felvonásban (szöveg: Kisfaludy Károly)

Jegyzetek

↑ A Pikkó herceg és Jutka Perzsi című operát 1793-ban mutatták be, de mivel nem maradt fenn sem a zenéje, sem a szövege, sokan ezt tekintik az első magyar operának.