Strenči

Strenči
A pszichiátriai intézet
Strenči címere
Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Vidzeme
Alapítás éve	1928
Irányítószám	LV-4730
Népesség
Teljes népesség	959 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 57° 37′ 38″, k. h. 25° 41′ 06″57.627222222222, 25.68557.627222°N 25.685000°EKoordináták: é. sz. 57° 37′ 38″, k. h. 25° 41′ 06″57.627222222222, 25.68557.627222°N 25.685000°E
Strenči weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strenči témájú médiaállományokat.

Strenči (németül: Stackeln) kisváros Lettországban.

Fekvése

Strenči Lettország második legnagyobb folyójának, a Gaujának partján, a Riga–Tartu-vasútvonal mentén található. A település Vidzeme tájegység tőzegben nagyon gazdag területén helyezkedik el. Jelentős közlekedési csomópont és egészségügyi központ. A várostól 25 km-re van az észt határ és mindössze 3 km-re Seda városa.

Története

Strenčiről az első írásos feljegyzés a 17. századból származik, egy térkép, amely Strenčit mint a Rigát Dorpattal (Tartu) összekötő postaút egyik állomását tünteti fel.

1889-ben készül el a Riga–Pszkov-vasútvonal, amely közvetlen összeköttetést biztosított a Orosz Birodalom fővárosával, Szentpétervárral.

1904–1907 között épül fel Strenčiben a Vidzemei kormányzóság központi kórháza. Ennek a kórháznak részeként nyílt meg 1907-ben a mai Lettország területén az első pszichiátriai kórház.

Strenči 1928-ban kapott városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Valka járásához tartozott.

Látnivalók

• Gyógyszertár (1901)
• Evangélikus templom (1907, tervezte F. Skujiņš)
• Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (1907, tervezte A. Reinbergs). Az intézetben érdekes múzeum is található.
• A Gauja vasbeton hídja (1909) ipartörténeti műemlék.

Jegyzetek

További információk