Sužan

Sužan
A Mindenszentek templom romja.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Dobrinj
Jogállás	falu
Polgármester	Neven Komadina
Irányítószám	51514
Népesség
Teljes népesség	70 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	96 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′ 05″, k. h. 14° 34′ 48″45.151525129356, 14.5800571853145.151525°N 14.580057°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 05″, k. h. 14° 34′ 48″45.151525129356, 14.5800571853145.151525°N 14.580057°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sužan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sužan (olaszul: Susana) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.

Fekvése

Krk északkeleti részén, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Soline-öböltől másfél kilométerre nyugatra fekszik.

Története

A település már a 15. században létezett, amikor Frangepán VII. János a Velebit-hegységből kétszáz vlach jogú családot hozatott a Krk-szigetre. Amíg azonban a Dubašnicára és Šotoventóra telepített vlach pásztorok túlnyomórészt horvátok, vagy elhorvátosodott vlachok voltak, addig Sužan, Čižići, Šugara és Solina vidékére túlnyomóan valóban vlach (horvát nevükön murlak) eredetű lakosság telepedett le. A sužaniak azt mondják, hogy ők a Zengg feletti Krmpote vidékéről érkeztek. Egy különleges román nyelven beszéltek, mely a 19. század folyamán halt ki. A neves nyelvész, irodalomtörténész, néprajzkutató és filológus Ive Jelenović szerint ez a különbség nyelvükben, személyneveikben és helyneveikben ma is kimutatható. Frangepán János telepítésének legfőbb célja feltételezhetően az volt, hogy a Soline-öbölben évszázadok óta működő és jelentős bevételt jelentő sólepárló telepek számára új munkaerőt biztosítson. Miután azonban 1480-ban a sziget közvetlen velencei fennhatóság alá került a velencei sótelepekkel való konkurencia miatt az itteni sólepárlást megszüntették. Ezt követően lakói főként állattenyésztéssel, kisebb mértékben földműveléssel foglalkoztak. A 19. században a közeli Melinán téglaüzemet alapítottak, azonban ez az idők során megszűnt, mára nyoma sem maradt.

Sužan a sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1857-ben 97, 1910-ben 145 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A háború után sokan vándoroltak ki a tengerentúlra és a nagyobb városokba. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 85 lakosa volt.

Nevezetességei

• A Gyógyító Szűzanya (Majke Božje od Zdravlja) tiszteletére szentelt plébániatemploma 1927-ben épült, mivel a korábbi Mindenszentek templom túl kicsinek bizonyult. A régi templomtól eltérően az újat a település központjába építették. A templomnak három oltára van, homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony emelkedik három haranggal. Sužanon kívül ide járnak Klanice, Tribulje és Čižići hívei is.
• A Mindenszentek tiszteletére szentelt régi temploma 1514-ben épült. Homlokzata felett római típusú nyitott harangtorony látható. Az új templom építése után elhagyták. A falu északi részén elhagyatottan, romosan áll.
• 15. századi Szent János templomának romja,^[2] amiről a település a nevét kapta a falutól nem messze a fák között rejtőzik. Egy 1464. augusztus 15-én kelt glagolita okirat szerint Frangepán VII. János építtette és két évvel később a krki püspök szentelte fel. Az 1579-es egyházlátogatás szerint már akkor romos volt és 1590-ben már nem is említik.

Lakosság

Jegyzetek

Források

• Dobrinj község hivatalos oldala
• Dobrinj turisztikai egyesületének honlapja Archiválva 2010. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Dobrinjhoz tartozó települések ismertetője