Szunda-krokodil

Szunda-krokodil
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Krokodilok (Crocodilia) Család: Gaviálfélék (Gavialidae) Alcsalád: Tomistominae Nem: Tomistoma S. Müller, 1846 Faj: T. schlegelii
Tudományos név
Tomistoma schlegelii S. Müller, 1838
Szinonimák
Crocodilus (Gavialis) schlegelii Müller, 1838 Tomistoma schlegelii King & Burke, 1989 Tomistoma schlegelii Cox et al., 1998 Tomistoma schlegelii Chan-Ard et al., 1999
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Szunda-krokodil témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szunda-krokodil témájú médiaállományokat és Szunda-krokodil témájú kategóriát.

A Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii) a hüllők (Reptilia) osztályába krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozó faj. Tudományos nevét Hermann Schlegel német ornitológusról kapta.

Rendszertani besorolása

A legújabb rendszerbesorolás szerint a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozik. Nemének egyetlen élő faja.

Előfordulása

Manapság, már csak Indonézia és Malajzia területén honos. Thaiföld déli részéről már eltűnt, és Malajziában is a kipusztulás fenyegeti az illegális vadászat és élőhelyének elpusztítása miatt. Rendkívül veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Hasonlít a gangeszi gaviálra, de arcorra sokkal fokozatosabban keskenyedik el és csúcsán nem visel húsos kinövést. Sötétbarna alapszínén halvány fekete keresztsávok látszanak. Az egyetlen sárgásbarna szivárványhártyájú krokodil.

4,5-5 méteresre is megnőhet.

Életmódja

Édesvízű folyók és tavak lakója. Halakkal, emlősökkel táplálkozik.

Szaporodása

A fészkébe rendszerint 30-60 tojást rak.

Képek

• 
  Portré
• 
  Kitömött példány

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.)
• Határozó kézikönyvek: Mark O'Shea, Tim Halliday-Hüllők és kétéltűek

További információk

• Képek az interneten a fajról