Udvardy Nándor

Udvardy Nándor
Született	1895 Pozsony
Meghalt	1920-as évek Pozsony
Nemzetisége	magyar
Fegyvernem	légierő
Szolgálati ideje	1915–1919
Rendfokozata	törzsőrmester
Egysége	Flik 10, Flik 42J
Csatái	első világháború

Udvardy Nándor (Pozsony, 1895 - ?) az Osztrák–Magyar Monarchia 8 igazolt légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.

Élete

Udvardy Nándor 1895-ben született Pozsonyban. A világháború kitörése után 1915-ben behívták katonának, feltehetően a területileg illetékes 72. gyalogezredhez. Az alapkiképzés befejezése után jelentkezett a Légjárócsapatokhoz. Pilótaképzését részben a 6. repülőszázadnál, később a németországi Brandenburg városában végezte. Pilótaigazolványát csak 1916. szeptember 20-án kapta meg, másnap pedig előléptették tizedessé. Októberben az orosz frontra, a 10. repülőszázadhoz helyezték és röviddel később kérte hogy engedélyezzék vadászpilóta-képzését. Ezt a tanfolyamot 1917. májusában fejezte be, utána pedig az olasz fronton állomásozó 42. vadászrepülő-századhoz került.

Első légi győzelmét 1917. július 10-én aratta, amikor a Monte Sabotino körzetében megrongált egy olasz SPAD vadászt, amely aztán a hegyoldalnak csapódott. Még ugyanazon a napon egy Nieuportot is leszállásra kényszerített és az olasz vonalak mögött földet ért repülőt végül az osztrák-magyar tüzérség lőtte szét. Ugyanebben a hónapban előléptették szakaszvezetővé. Szeptember 23-án Ernst Strohschneider társaságában Castagnevizza mellett egy Savoia-Pomilio felderítőt lőtt le, majd valamivel később, ugyanazon a napon egy francia felségjelzésű SPAD vadászt is földre kényszerített. Három nappal később, szeptember 26-án a Strohschneider által vezetett kötelék tagjaként lőtt le egy SPAD-ot és ezzel megszerezte ötödik légi győzelmét.

Udvardy a században szoros barátságot alakított ki Hefty Frigyessel és Risztics Jánossal; miután mindhárman megkapták az Arany Vitézségi Érmet, társaságuk az "arany triumvirátus" nevet kapta.

1917. október 24-én elkezdődött a 12. isonzói csata, aminek folyamán Udvardy október 26-án Strohschneider társaságában lelőtt egy olasz hidroplánt. November 11-én a haditengerészet repülőcsónakjait fedezte, amelyek az olasz állásokat bombázták; eközben négy olasz Nieuport támadt rájuk és Udvardy súlyos térdsérülést szenvedett, ami miatt három hónapra kórházba került. Felépülése után, 1918. május 20-án Montellónál kilőtt egy olasz Hanriot vadászt. Egy hónappal később, június 20-án, ugyanebben a térségben újabb Hanriot-t kényszerített földre: ez volt utolsó világháborús légi győzelme. Október 27-én egy légicsata során Udvardy gépe annyira megrongálódott, hogy kényszerleszállást kellett végrehajtania, ő azonban sértetlenül úszta meg az esetet.

A világháború után visszatért Magyarországra, ahol a Tanácsköztársaság idején a 8. repülőszázadban harcolt a cseh, román és szerb intervenció ellen; legalább három ellenséges terület fölötti bevetése ismert.

A harcok lezárulta után visszatért az akkor már Csehszlovákiához tartozó Pozsonyba, ahol valamikor az 1920-as évek elején tüdőbajban meghalt.

Kitüntetései

• Arany Vitézségi Érem (kétszer)
• Ezüst Vitézségi érem I. osztály (kétszer)
• Ezüst Vitézségi Érem II. osztály
• Bronz Vitézségi Érem (háromszor)

Győzelmei

Források

• Udvardy életrajza az Aerodrome.com-on (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
• szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 71-72. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1