Bercsény

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szvinna.
Bercsény
Bercsény címere
Bercsény címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
PolgármesterAnna Sýkorová
Irányítószám913 24
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1591 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség184 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság248 m
Terület8,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 18° 09′ 47″48.78583333, 18.1630555648.785833°N 18.163056°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 18° 09′ 47″48.78583333, 18.1630555648.785833°N 18.163056°E
Bercsény weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bercsény (1899-ig Szvinna, szlovákul Svinná) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 18 km-re délkeletre fekszik. 1909-ben Kisbercsényt csatolták hozzá.

Története

A 12. században keletkezett falut 1393-ban Zyne, 1439-ben Zwynna néven említik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család kezén lévő trencséni várhoz, majd a báni uradalomhoz tartozott. Neve a szláv svinija (= disznó) főnévből származik.

Vályi András szerint "Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, Gradna mellett: 261 kath. lak. F. u. a báni uradalom. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[2]

Fényes Elek szerint "Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, 380 kath., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A községben több mint 120 éves önkéntes tűzoltóegyesület, művészeti együttes és énekkar működik.

Népessége

1880-ban Bercsény 414 lakosából 345 szlovák, 58 német anyanyelvű és 11 csecsemő volt. Ebből 387 római katolikus, 18 zsidó és 9 evangélikus vallású volt. Kisbercsény (Malá Neporadza) 124 lakosából 94 szlovák, 28 német anyanyelvű és 2 csecsemő volt. Ebből 113 római katolikus és 11 evangélikus.

1910-ben 728 lakosából 610 szlovák, 76 német, 38 magyar és 4 más anyanyelvű volt.

2001-ben 1515 lakosából 1492 szlovák volt.

2011-ben 1585 lakosából 1474 szlovák, 4 cseh, 2 magyar, 1 lengyel és 104 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

  • Itt hunyt el 1983-ban Ján Haranta szlovák költő és műfordító. A szlovák katolikus modernizmus képviselője.

Nevezetességei

  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1923-ban épült.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

  • Páleník, J. 2009: Potulky stáročiami obce Svinná. Martin

További információk

  • Községinfó
  • Szlovákia térképén Archiválva 2008. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Travelatlas.sk
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)