Hornyán

Hornyán (Horňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterEva Šrámková
Irányítószám913 24
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség429 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Terület6,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″48.7793, 18.198348.779300°N 18.198300°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 46″, k. h. 18° 11′ 54″48.7793, 18.198348.779300°N 18.198300°E
Hornyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hornyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hornyán (szlovákul Horňany) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 21 km-re délkeletre fekszik.

Története

1352-ben "Hornyan" néven említik először. 1433-ban "Hornian", 1598-ban "Hornian" alakban szerepel az írott forrásokban. A trencséni váruradalom része volt, később a Dezsericki család és mások birtoka volt. Miután lakói a husziták elől elmenekültek a német jog alapján telepítették újra. 1598-ban malom és 24 porta állt a településen. 1720-ban 9 adózó portája volt. 1784-ben 33 házában 50 családban 335 lakos élt. A báni uradalomhoz tartozott. 1828-ban 34 háza és 405 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században fűrésztelepe működött.

Vályi András szerint "HORNYÁN. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Farkaska mellett, Babotnak filiája, földgye jó, legelője elég, és réttye is, piatzozása közel."[2]

Fényes Elek szerint "Hornyán, tót falu, Trencsén-, most A.-Nyitra vmegyében, 335 kath., 4 zsidó lak., fiók kath. templom. A báni urad. tartozik. Ut. p. Nyitra Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 390 lakosából 315 szlovák, 34 német, 5 magyar és 17 egyéb anyanyelvű, illetve 19 csecsemő volt. Ebből 362 római katolikus, 16 zsidó és 12 evangélikus vallású.

1910-ben 503 lakosából 480 szlovák, 12 német és 11 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 431 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 440 lakosából 405 szlovák, 2 cseh, 1 magyar és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Hornyán Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)