A csóka („hosszú vers”) vagy nagauta (japánul: 長歌, Hepburn-átírással: chōka) régi japán versforma, amelyben a sorok száma nem szabott, s amelyben 5 és 7 szótagú sorok/egységek váltakoznak, a végén plusz egy 7 szótagúval. Előfordul, hogy a verset amolyan envoi-ként, „ajánlásként” egy teljes, szabályos tanka zárja le (ez a hanka vagy kaesiuta), amely összefoglalja vagy továbbfűzi a témát. A csóka a Nara-korban, különösen a 7–8. század fordulóján dívott, Kakinomoto no Hitomaro fejlesztette tökélyre. A Manjósú gyűjtemény 265 csókát tartalmaz.
Források
- Japan: An Illustrated Encyclopedia I–II. Ed. Alan Campbell, David S. Noble. Tokyo: Kodansha. 1993. ISBN 4-06-931098-3
- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon, Corvina, 1999, ISBN 9631347567
|
---|
Nara-kor | Abe no Nakamaro · csóka · fudoki · Jamabe no Akahito · Jamanoue no Okura · Kaifúszó · Kakinomoto no Hitomaro · Kasza no Iracume · Kasza no Kanamura · Kodzsiki · Manjósú · Nihonsoki · Ótomo no Jakamocsi · Ótomo no Szakanoue no Iracume · Ótomo no Tabito · szedóka · Tacsibana no Moroe · Takahasi no Musimaro · Takecsi no Kurohito · Toneri herceg · vaka | |
---|
Heian-kor | |
---|
Középkor | Abucu-ni · Arakida Moritake · Ben no Naisi · Cukubasú · Fudzsivara no Ietaka · Fudzsivara no Teika · Genpei szeiszui-ki · Gikei-ki · Guszai · Heidzsi monogatari · Heike monogatari · Hógen monogatari · Ikkjú · Jamazaki Szókan · Josida Kenkó · Kamo no Csómei · Kanami · Kitabatake Csikafusza · Kjógoku Tamekane · Konparu Zencsiku · Maszu-kagami · Nidzsó Josimoto · Sinkei · Sinkokinsú · Szógi · Tacsibana no Nariszue · Taiheiki · Takajama Szózei · Ton'a · Tóin Kinkata · Zeami · Zekkai Csúsin |
---|
Edo-kor | |
---|
Modern kor | |
---|
Dőlttel vannak jelölve a műformák és az egyedi műcímek, álló betűvel szerepelnek a szerzők (félkövérrel a legfontosabbak). |